Szentiván (Szlovákia)
| Szentiván (Liptovský Ján) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Juraj Filo |
| Irányítószám | 032 03 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1070 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 635 m |
| Terület | 67,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentiván
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 40′ 40″ | |
| Szentiván weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiván témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Liptói-medencében, Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Tátra északi peremén, a Szentiváni-völgy kapujában fekszik.[2]
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu 13. században keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király adott Budimir comesnek a Plostin és a Bocianka-patak között. 1263-ban még „Vezverys” néven említi először oklevél és 1286-ban is „Vesueres” néven szerepel. Ezután épülhetett fel első temploma, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek és a falut ezután már templomáról nevezték el. 1358-ban "Zenth Ivan", 1380-ban "Zentyan, Zentyuan, Sendywan, Zentiwan", 1386-ban "S. Johannes", 1479-ben "Zenth Janus" alakban említik a korabeli források. A falu a Szent-Iványi család ősi fészke. A 16. században határában, a Bocianka-patak mellett aranybányát nyitottak. 1784-ben 112 házában 955 lakos élt. 1828-ban 142 háza és 907 lakosa volt. Lakói többnyire zsellérek voltak, akik a nemesi birtokokon dolgoztak. A 19. század második felétől sokan vállaltak kőműves munkákat a rohamosan épülő Budapesten. A 16. századtól kezdték felismerni melegvizű forrásainak jelentőségét is. A község területén 9 melegvizű forrás található, közülük a legnevezetesebb a Rudolf-forrás. A fürdőt 1929–1930-ban építették ki, vendégei között a környékbeli lakosokon kívül sok magyar és német is volt.[3]
Vályi András szerint "SZENT IVÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Boczához 1 1/2 mértföldnyire; savanyú vize, ’s kriptája nevezetesíti; határja középszerű."[4]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1633-ban Szentiványi Márton jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
- Itt született 1815-ben Szentiványi Márton valóságos belső titkos tanácsos, főispán, a főrendiház tagja.
- Itt született 1904-ben Ján Stanislav szlovák nyelvészprofesszor, szlavista.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 979 lakosából 826 szlovák és 60 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 921 lakosából 823 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 881 lakosából 795 szlovák és 55 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 808 lakosából 736 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 933 lakosából 839 csehszlovák és 13 magyar volt.
1930-ban 817 lakosából 806 csehszlovák és 7 magyar volt.
1991-ben 864 lakosából 848 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 846 lakosából 828 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 953 lakosából 924 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Evangélikus templom
Keresztelő Szent János templom
Szentiványi kastély
- A Szent-Iványi családnak a faluban három kiskastélya áll, ezek reneszánsz, barokk és klasszicista stílusúak. Legismertebb a 17. században épített fürdőházas kastély, melyet később klasszicista stílusban felújítottak.
- A település gyógyüdülőhely melegvizű forrásokkal, fürdőit 1928-29-ben felújították. Termálfürdője és fedett uszodája van, ezenkívül 50 m-es úszómedence, 2 gyermekmedence, 1 pihenőmedence áll rendelkezésre, amelyekben a 28.2 °C Rudolf-forrás vizét használják fel. Termálvize bizonyítottan gyógyhatású, bőrbetegségekre, mozgássszervi megbetegedésekre, anyagcsere zavarokra, női betegségekre, idegrendszeri-, szív- és érrendszeri megbetegedésekre gyógyító hatású.
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1380 körül épült, a 17. században védőfallal vették körül, majd a 18. században barokk stílusban felújították.[5]
- Evangélikus temploma 1785-ben épült, az 1907. évi nagy tűzvész után felújították.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ nizketatry.sk honlap Szentiván
- ↑ E-obce.sk – Liptovský Ján - História,
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása, 3. kötet. Buda, Univ. Ny., 1799. 372. oldal
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
Források[szerkesztés]
- Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- Hivatalos oldal Archiválva 2017. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2013 Liptovský Ján. Od prvej písomnej zmienky po súčasnosť.
