Szentiván (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentiván (Liptovský Ján)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Juraj Filo
Irányítószám 032 03
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 953 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 635 m
Terület 67,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentiván (Szlovákia)
Szentiván
Szentiván
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 19° 40′ 40″
Szentiván weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiván témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre a Szentiváni-völgy kapujában fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu 13. században keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király adott Budimir comesnek a Plostin és a Bocianka-patak között. 1263-ban még „Vezverys” néven említi először oklevél és 1286-ban is „Vesueres” néven szerepel. Ezután épülhetett fel első temploma, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek és a falut ezután már templomáról nevezték el. 1358-ban "Zenth Ivan", 1380-ban "Zentyan, Zentyuan, Sendywan, Zentiwan", 1386-ban "S. Johannes", 1479-ben "Zenth Janus" alakban említik a korabeli források. A falu a Szent-Iványi család ősi fészke. A 16. században határában, a Bocianka-patak mellett aranybányát nyitottak. 1784-ben 112 házában 955 lakos élt. 1828-ban 142 háza és 907 lakosa volt. Lakói többnyire zsellérek voltak, akik a nemesi birtokokon dolgoztak. A 19. század második felétől sokan vállaltak kőműves munkákat a rohamosan épülő Budapesten. A 16. századtól kezdték felismerni melegvizű forrásainak jelentőségét is. A község területén 9 melegvizű forrás található, közülük a legnevezetesebb a Rudolf-forrás. A fürdőt 1929–1930-ban építették ki, vendégei között a környékbeli lakosokon kívül sok magyar és német is volt.

Vályi András szerint "SZENT IVÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Boczához 1 1/2 mértföldnyire; savanyú bize, ’s kriptája nevezetesíti; határja középszerű." [2]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1633-ban Szentiványi Márton jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
  • Itt született 1815-ben Szentiványi Márton valóságos belső titkos tanácsos, főispán, a főrendiház tagja.
  • Itt született 1904-ben Ján Stanislav szlovák nyelvészprofesszor, szlavista.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 979 lakosából 826 szlovák és 60 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 921 lakosából 823 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 881 lakosából 795 szlovák és 55 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 808 lakosából 736 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 933 lakosából 839 csehszlovák és 13 magyar volt.

1930-ban 817 lakosából 806 csehszlovák és 7 magyar volt.

1991-ben 864 lakosából 848 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 846 lakosából 828 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 953 lakosából 924 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent-Iványi családnak a faluban három kiskastélya áll, ezek reneszánsz, barokk és klasszicista stílusúak. Legismertebb a 17. században épített fürdőházas kastély, melyet később klasszicista stílusban felújítottak.
  • A település gyógyüdülőhely melegvizű forrásokkal, fürdőit 1928-29-ben felújították. Termálfürdője és fedett uszodája van, ezenkívül 50 m-es úszómedence, 2 gyermekmedence, 1 pihenőmedence áll rendelkezésre, amelyekben a 28.2 °C Rudolf-forrás vizét használják fel. Termálvize bizonyítottan gyógyhatású, bőrbetegségekre, mozgássszervi megbetegedésekre, anyagcsere zavarokra, női betegségekre, idegrendszeri-, szív- és érrendszeri megbetegedésekre gyógyító hatású.
  • Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1380 körül épült, a 17. században védőfallal vették körül, majd a 18. században barokk stílusban felújították.
  • Evangélikus temploma 1785-ben épült, az 1907. évi nagy tűzvész után felújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]