Ugrás a tartalomhoz

Szentiván (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Szentiván szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szentiván (egyértelműsítő lap).
Szentiván (Liptovský Ján)
A község látképe.
A község látképe.
Szentiván címere
Szentiván címere		 Szentiván zászlaja
Szentiván zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterJuraj Filo
Irányítószám032 03
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Testvérvárosok
Lista
Fontaine-le-Port
Népesség
Teljes népesség1102 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság635 m
Terület67,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 57″, k. h. 19° 40′ 37″49.049167°N 19.676944°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 57″, k. h. 19° 40′ 37″49.049167°N 19.676944°E
Szentiván weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiván témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]
Szentiván télen

A Liptói-medencében, Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Tátra északi peremén, a Szentiváni-völgy kapujában fekszik.[2]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.

A falu a 13. században keletkezett azon a területen – a Plostin és a Bocianka-patak között –, melyet 1263-ban IV. Béla király adott Budimir comesnek. 1263-ban még „Vezverys” néven említi először oklevél és 1286-ban is „Vesueres” néven szerepel. Ezután épülhetett fel első temploma, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek és a falut ezután már templomáról nevezték el. 1358-ban „Zenth Ivan”, 1380-ban „Zentyan”, „Zentyuan”, „Sendywan”, „Zentiwan”, 1386-ban „S. Johannes”, 1479-ben „Zenth Janus” alakban említik a korabeli források. A falu a Szent-Iványi család ősi fészke. A 16. században határában, a Bocianka-patak mellett aranybányát nyitottak. A 16. századtól kezdték felismerni meleg vizű forrásainak jelentőségét is. A község területén 9 meleg vizű forrás található, közülük a legnevezetesebb a Rudolf-forrás. 1784-ben 112 házában 955 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT IVÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Boczához 1 1/2 mértföldnyire; savanyú vize, ’s kriptája nevezetesíti; határja középszerű.”[3]

1828-ban 142 házát 907-en lakták. Lakói többnyire zsellérek voltak, akik a nemesi birtokokon dolgoztak. A 19. század második felétől sokan vállaltak kőműves munkákat a rohamosan épülő Budapesten. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

A fürdőt 1929–1930-ban építették ki, vendégei között a környékbeli lakosokon kívül sok magyar és német is volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1633-ban Szentiványi Márton jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író.
  • Itt született 1815-ben Szentiványi Márton valóságos belső titkos tanácsos, főispán, a főrendiház tagja.
  • Itt született 1904-ben Ján Stanislav szlovák nyelvészprofesszor, szlavista.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság83081910551102
Különbség -1,32 % +28,81 % +4,45 %
Népességi statisztikák[5]
Év2023.2024.
Lakosság10871102
Eltérés+1,37 %

1880-ban 979-en lakták, ebből 826 szlovák és 60 magyar anyanyelvű.

1890-ben 921 lakosából 823 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 881-en lakták: 795 szlovák és 55 magyar anyanyelvű.

1910-ben 808-an lakták, ebből 736 szlovák és 56 magyar anyanyelvű.

1921-ben 933 lakosából 839 csehszlovák és 13 magyar volt.

1930-ban 817-en lakták: 806 csehszlovák és 7 magyar.

1991-ben 864 lakosából 848 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 846 lakosából 828 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 953-an lakták, ebből 924 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Keresztelő Szent János templom
    Keresztelő Szent János templom
  • Szentiványi kastély
    Szentiványi kastély
  • A Szent-Iványi családnak a faluban három kiskastélya áll, ezek reneszánsz, barokk és klasszicista stílusúak. Legismertebb a 17. században épített fürdőházas kastély, melyet később klasszicista stílusban felújítottak.
  • A település gyógyüdülőhely meleg vizű forrásokkal, fürdőit 1928-29-ben felújították. Termálfürdője és fedett uszodája van, ezenkívül 50 m-es úszómedence, 2 gyermekmedence, 1 pihenőmedence áll rendelkezésre, amelyekben a 28.2 °C fokos Rudolf-forrás vizét használják fel. Termálvize bizonyítottan gyógyhatású, bőrbetegségekre, mozgásszervi megbetegedésekre, anyagcsere zavarokra, női betegségekre, idegrendszeri-, szív- és érrendszeri megbetegedésekre gyógyító hatású.
  • Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1380 körül épült, a 17. században védőfallal vették körül, majd a 18. században barokk stílusban felújították.[6]
  • Evangélikus temploma 1785-ben épült, az 1907. évi nagy tűzvész után felújították.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. ↑ nizketatry.sk honlap Szentiván
  3. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása, 3. kötet. Buda, Univ. Ny., 1799. 372. oldal
  4. ↑ E-obce.sk – Liptovský Ján - História,. [2022. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 10.)
  5. ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  6. ↑ a b Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002. ISBN 963-361-626-3  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentiván_(Szlovákia)&oldid=28642919”