Benedekfalu
| Benedekfalu | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Martinovič |
| Irányítószám | 032 04 (pošta Liptovský Ondrej) |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 508 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 615 m |
| Terület | 4,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Benedekfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 04′, k. h. 19° 41′Koordináták: é. sz. 49° 04′, k. h. 19° 41′ | |
| Benedekfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalu témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Benedekfalu (szlovákul Beňadiková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 3 km-re keletre a liptóújvári út mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Egy Benedek nevű nemes birtokán keletkezett Magyarfalu határában a 13. század első felében. 1350-ben "Detryhfalua" néven említik először. 1357-ben "Detrichfalua" és "Benedukfalua", 1480-ban "Detrihoweg" néven szerepel az írott forrásokban. Szlovák nevén csak 1773-ban említik először "Benedikowa" alakban. A Detrich, a Kissely és a Luby családok birtoka volt. 1784-ben 55 házában 330 lakos élt. 1828-ban 55 háza és 369 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BENEDEK FALVA. Benedikova. Tót falu Liptó Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, saványú vizéröl nevezetes; egy harmadrésze földgyének sovány, és két harmadrésze dombokon fekszik, melly miatt mind mivelése, mind trágyázása nehezebb; de mivel legelője jó, és az Uraságtól ingyen fája mind tűzre, mind épűletre elég, Szent Miklósi piatztól is tsak 3/4. órányira van, a’ hol keresetre jó módgya, az első Osztályba számláltatott."[2]
Fényes Elek szerint "Benedekfalva, (Benedikova), tót falu, Liptó vgyében, 24 kath., 345 evang. lak. Földe zabot, rozsot, árpát, lent terem; nevezetes savanyuviz-forrással, melly a helységen kivül a kertek közt fakad; a vizelletet nagyon hajtja, a vért s nedveket tisztitja; azért foganattal használtatik a melancholiában, máj- és lépdaganatokban, szorulásokban, bőrnyavalyákban sat. F. u. Detrich, Kissely, Luby. Ut. p. Okolicsna."[3]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 292 lakosából 291 szlovák volt.
2011-ben 466 lakosából 454 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Egy 17. századi és egy 19. századi kúriája van.
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
