Magyarfalu (Liptószentmiklósi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarfalu (Uhorská Ves)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1230
Polgármester Vladimír Multáň
Irányítószám 032 03
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 459 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 607 m
Terület 4,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarfalu (Szlovákia)
Magyarfalu
Magyarfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 41′ 00″
Magyarfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarfalu (szlovákul Uhorská Ves) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik a Poprádra vezető autópálya mellett.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Határából 1934-ben kőbalta került elő. Mint az a település nevéből is kikövetkeztethető egyike a 12. század elején a király által létesített határőrfalvaknak. Liptó vármegyében ez az első oklevelekkel igazolható község, a Szent-Iványi család egykori birtoka. Első lakói főként magyar határőrzők voltak. 1230-ban II. Endre király ezt a területet hadi szolgálataikért Beuch, Hauch a Polk lovagoknak adta, akik valószínűleg testvérek voltak. Magyarfalut az osztozkodás során Polk kapta, mert 1239-ben a település Polko de villa Mogorfolu alakban szerepel. A lovagok halála után a település visszaszállt a koronára. Az 1260-as években újra felbukkan a falu IV. Béla adománylevelében mint Lőrinc cseh lovag fiainak Bohumírnak és Serafínnak a birtoka. 1230-ban Mogiorfolu, 1280-ban Magyerfalu, 1283-ban Mogyorfolu, 1380-ban Magyarfalu, Magyarfalua alakban szerepel az okiratokban. 1715-ben 6 adózó portája volt, mind zsellérek. 1787-ben 25 házában 177 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 238 lakosa volt. Lakói földműveléssel, tutajozással, fafeldolgozással vászonszövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "MAGYARFALVA. Uherszka Vész. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Iványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeinek fele sovány, és nehéz mivelésű, de más 563fele termékeny, legelője elég, fája van, piatzozás Sz. Miklóson egy órányira."[2]

Fényes Elek szerint "Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 19 kath., 219 evang. lak., több urasági lakházak. Nevezetes savanyuviz-forrásárul, mellyben hasonlóképpen sok lugsavany és lugföld alkotó részek találtatnak, használ a gyomor gyengeségében, máj- és lépdugulásokban, aranyérben, kőbeli betegségben: mérsékletessen használva a hideglelésben is foganatos. F. u. Szentiványi fam. Ut. p. Okolicsna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 444 lakosából 427 szlovák volt.[4]

2011-ben 459 lakosából 440 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]