Magyarfalu (Liptószentmiklósi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarfalu (Uhorská Ves)
Uhorská Ves WF6 (2).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1230
Polgármester Vladimír Multáň
Irányítószám 032 03
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság607 m
Terület4,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarfalu (Szlovákia)
Magyarfalu
Magyarfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 41′ 00″
Magyarfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarfalu (szlovákul Uhorská Ves) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Poprádra vezető autópálya mellett.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Határából 1934-ben kőbalta került elő.

Mint az a település nevéből is kikövetkeztethető, egyike a 12. század elején a király által létesített határőrfalvaknak. Liptó vármegyében ez az első oklevelekkel igazolható község, a Szent-Iványi család egykori birtoka. Első lakói főként magyar határőrzők voltak. 1230-ban II. Endre király ezt a területet hadi szolgálataikért Beuch, Hauch a Polk lovagoknak adta, akik valószínűleg testvérek voltak. A falut ekkor „Mogiorfolu” néven említik. Magyarfalut az osztozkodás során Polk kapta, mert 1239-ben a település Polko de villa Mogorfolu alakban szerepel. A lovagok halála után a település visszaszállt a koronára. Az 1260-as években újra felbukkan a falu IV. Béla adománylevelében, mint Lőrinc cseh lovag fiainak: Bohumírnak és Serafínnak a birtoka. 1280-ban „Magyerfalu”, 1283-ban „Mogyorfolu”, 1380-ban „Magyarfalu”, „Magyarfalua” alakban szerepel az okiratokban. 1715-ben 6 adózó portája volt, mind zsellérek. 1787-ben 25 házában 177 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAGYARFALVA. Uherszka Vész. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Iványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeinek fele sovány, és nehéz mivelésű, de más fele termékeny, legelője elég, fája van, piatzozás Sz. Miklóson egy órányira.[2]

1828-ban 24 háza és 238 lakosa volt. Lakói földműveléssel, tutajozással, fafeldolgozással vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 19 kath., 219 evang. lak., több urasági lakházak. Nevezetes savanyuviz-forrásárul, mellyben hasonlóképpen sok lugsavany és lugföld alkotó részek találtatnak, használ a gyomor gyengeségében, máj- és lépdugulásokban, aranyérben, kőbeli betegségben: mérsékletessen használva a hideglelésben is foganatos. F. u. Szentiványi fam. Ut. p. Okolicsna.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 444 lakosából 427 szlovák volt.[4]

2011-ben 459 lakosából 440 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105155&settlement_name= Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis

Külső hivatkozások[szerkesztés]