Hárommalatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hárommalatin (Malatíny)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Peter Pethő
Irányítószám 032 15
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 204 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság553 m
Terület4,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hárommalatin (Szlovákia)
Hárommalatin
Hárommalatin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 32″, k. h. 19° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 32″, k. h. 19° 27′ 21″
Hárommalatin weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hárommalatin (szlovákul Malatíny) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 13 km-re nyugatra fekszik, a 18-as út mentén .

Története[szerkesztés]

Malatina már 1263-ban létezett. 1341-ben "Malatin", 1365-ben "Malechyn", 1386-ban "Malatinan", 1407-ben "Malethin" néven említik. A 14. században három részre vált szét: Alsó-, Közép- és Felsőmalatinára. Később együtt Hárommalatinának (Tri Malatíny) nevezték el.

Alsómalatin 1341-ben "Alsso Maletin" alakban bukkan fel. A Malatiny család birtoka, később a Fejérpataky és Kysel családoké. 1784-ben 38 házában 241 lakos élt. Birtokosa a Szokoly család volt.

Felsőmalatin 1341-ben "Malatin a. n. Mechefelde" néven bukkan fel. A Malatiny család birtoka volt. 1784-ben 13 házában 72 lakos élt.

Középmalatint 1461-ben említik először "Kezepsow Maletin" néven. 1477-ben "Mediocris Maletyn" alakban szerepel. A Pethő család birtoka volt. 1784-ben 13 háza volt 86 lakossal.

1828-ban az újraegyesített község 49 házában 494 lakos élt. Lakói földművesek, takácsok, tímárok, kosárfonók, a 19. századtól napszámosok voltak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Középső Malatin. Három tót falu Liptó Várm. földes Urai több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek F. Lipcsének szomszédságában, mellynek filiáji, földgyeik közép termékenységűek, réttyek, legelőjök meg lehetős, piatzozások Liptsén van."[2]

Fényes Elek szerint "Malatin (Alsó, Felső és Közép), 3 közel egymáshoz fekvő tót f., Liptó vgyében, 251 kath., 243 evang. lak., egy patak mind a hármat keresztül folyja. F. u. Maletinszky, Fejérpataky, Kissely. Ut. p. Rosenberg"[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 337, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 155 lakosából 146 szlovák volt.[4]

2011-ben 204 lakosából 194 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Harangláb

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]