Konszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Konszka (Konská)
Konská máj 2010 019.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1357
Polgármester Miroslav Kamhal
Irányítószám 032 04
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség213 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság755 m
Terület11,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konszka (Szlovákia)
Konszka
Konszka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″
Konszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konszka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Konszka (1899-ig Konszka, majd Csikótelke, szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején visszakapta régi Csikótelke nevét, de ez nem bizonyult maradandónak

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Magyarfalu határában keletkezett akkor, amikor 1309-ben Doncs zólyomi ispán a birtokot Egyednek és utódainak adta. 1357-ben még "Weresmihalfalua" említik először, 1391-ben "Veresmihalfyahaza", 1426-ban "Vereshaza" néven szerepel. 1515-ben már "Konska" alakban említik. 1391-ben az Andreánszky és Detrich családok birtoka. Az idők folyamán több birtokosa is volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak később kőművesek, ácsok voltak. 1784-ben 21 háza volt 144 lakossal. 1828-ban 23 házában 221 lakos élt. A 20. században határában szenet kezdtek bányászni, de ez sikertelen maradt.

Vályi András szerint "KONSZKA. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Detrieh, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, és tűzrefája, de földgye sovány, határja köves"[2]

Fényes Elek szerint "Konszka, Liptó m. tót falu, 8 kath., 213 evang. lak. Földe főképen zabot terem; savanyuviz-forrása van. F. u. Andreanszky. Ut. p. Okolicsna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. Határában több üdülő épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 254 lakosából 247 szlovák volt.

2011-ben 215 lakosából 209 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Területén vastartalmú ásványvízforrás található.
  • 1919-ben fa harangláb épült a községben.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]