Konszka
| Konszka (Konská) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1357 |
| Polgármester | Miroslav Kamhal |
| Irányítószám | 032 04 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 755 m |
| Terület | 11,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Konszka
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 19° 43′ 00″ | |
| Konszka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konszka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Konszka (1899-ig Konszka, szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 10 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A település Magyarfalu határában keletkezett akkor, amikor 1309-ben Doncs zólyomi ispán a birtokot Egyednek és utódainak adta. 1357-ben még „Weresmihalfalua” néven említik először, majd 1391-ben „Veresmihalfyahaza” néven találjuk. Ebben az évben az Andreánszky és Detrich családok birtoka, az idők folyamán azonban több birtokosa is volt. 1426-ban „Vereshaza” néven szerepel, de 1515-ben már „Konska” alakban említik. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, később kőművesek, ácsok voltak. 1784-ben 21 háza volt 144 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KONSZKA. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Detrieh, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, és tűzrefája, de földgye sovány, határja köves.”[2]
1828-ban 23 házában 221 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Konszka, Liptó m. tót falu, 8 kath., 213 evang. lak. Földe főképen zabot terem; savanyuviz-forrása van. F. u. Andreanszky. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A 20. század eleji magyarosítási hullám részeként a Csikótelke elnevezést javasolták a község számára, de ez nem vált hivatalossá. Határában szenet kezdtek bányászni, de ez is sikertelen maradt. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Határában több üdülő épült.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 278, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 254 lakosából 247 szlovák volt.
2011-ben 215 lakosából 209 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Területén vastartalmú ásványvízforrás található.
- 1919-ben fa harangláb épült a községben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
