Vichodna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vichodna (Východná)
A Kriván Vichodna felől.
A Kriván Vichodna felől.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Juraj Blaško
Irányítószám 032 32
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 2180 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 760 m
Terület 193,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vichodna (Szlovákia)
Vichodna
Vichodna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 53′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vichodna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vichodna (szlovákul Východná) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. A 20. század elején nevét Krivánaljára magyarosították.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 20 km-re keletre, a Fehér-Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítja a Zámčisko nevű magaslaton található ősi földvár maradványa, melyet ismeretlen nép emelt. Az első szlávok a 8. és 9. században telepedtek meg ezen a vidéken. A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet Bohumir kapott IV. Béla királytól abból a célból, hogy telepítse be. 1269-ben az adománylevélben még rétként említik "Vihadna" alakban. Királyi birtok volt, majd 1312-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után ismét a királyé. 1433-tól huszita támadások érték. 1469-től a liptóújvári uradalomhoz tartozott. A 15. században a keleti országrészből jöttek ide román telepesek a vlach jog alapján, főként állattenyésztéssel foglalkoztak. 1715-ben 43, 1720-ban 34 adózója volt. 1784-ben 126 házában 1203 lakos élt. A 18. századtól postaállomás működött a településen és különösen a kézműves mesterség fejlődött nagy mértékben. 1828-ban 177 háza volt 1510 lakossal. Lakói állattartással, favágással, fuvarozással, a nők hímzéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " VICHODNA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hibbének szomszédságában, mellynek filiája; postája is van, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, kézi, és szekeresi munkával van módgyok a’ keresetre, földgye leginkább árpát, és zabot terem." [2]

Fényes Elek szerint " Viczhodna, Liptó m. tót falu a szepesi országutban: 291 katholik., 1219 evang. lak. Evang. anya, kath. fil. templom. Posta hivatal, nagy erdő. Lakosai sok sajtot készitenek, s azzal kereskednek és fával. F. u. a Kamara." [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. A háború után a településen fűrésztelep és 1921-ig téglagyár is működött. Lakói közül többen foglalkoztak kézművességgel, kosárfonással, takácsmesterséggel, hímzéssel, fafaragással, bognármesterséggel. 1921-ben a falu egy tűzvészben leégett. A faluban halastó is volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2142, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2180 lakosából 2002 szlovák és 83 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1803-ban klasszicista stílusban átépítették és 1827-ben új boltozatot és tornyot is kapott.
  • Evangélikus temploma 1926.-27-ben épült a korábbi templom helyén.
  • Szabadtéri színpadán rendezik 1953-tól évente szlovák népdal- és néptánc fesztiválokat rendeznek; parkjában számos népi ihletésű faszobor áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]