Vichodna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vichodna (Východná)
A Kriván Vichodna felől.
A Kriván Vichodna felől.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Juraj Blaško
Irányítószám 032 32
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség2139 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
Terület193,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vichodna (Szlovákia)
Vichodna
Vichodna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 53′ 30″
Vichodna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vichodna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vichodna (szlovákul Východná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 20 km-re keletre, a Fehér-Vág jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítja a Zámčisko nevű magaslaton található ősi földvár maradványa, melyet ismeretlen nép emelt. Az első szlávok a 8. és 9. században telepedtek meg ezen a vidéken.

1269-ben az adománylevélben még rétként említik „Vihadna” alakban. A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet Bohumir kapott IV. Béla királytól abból a célból, hogy telepítse be. Királyi birtok volt, később 1312-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után ismét a királyé. 1433-tól huszita támadások érték. 1469-től a liptóújvári uradalomhoz tartozott. A 15. században a keleti országrészből jöttek ide román telepesek a vlach jog alapján, főként állattenyésztéssel foglalkoztak. 1715-ben 43, 1720-ban 34 adózója volt. 1784-ben 126 házában 1203 lakos élt. A 18. századtól postaállomás működött a településen és különösen a kézműves mesterség fejlődött nagy mértékben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VICHODNA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hibbének szomszédságában, mellynek filiája; postája is van, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, kézi, és szekeresi munkával van módgyok a’ keresetre, földgye leginkább árpát, és zabot terem.[2]

1828-ban 177 háza volt 1510 lakossal. Lakói állattartással, favágással, fuvarozással, a nők hímzéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viczhodna, Liptó m. tót falu a szepesi országutban: 291 katholik., 1219 evang. lak. Evang. anya, kath. fil. templom. Posta hivatal, nagy erdő. Lakosai sok sajtot készitenek, s azzal kereskednek és fával. F. u. a Kamara.[3]

A 20. század elején nevét „Krivánaljára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

A háború után a településen fűrésztelep és 1921-ig téglagyár is működött. Lakói közül többen foglalkoztak kézművességgel, kosárfonással, takácsmesterséggel, hímzéssel, fafaragással, bognármesterséggel. 1921-ben a falu egy tűzvészben leégett. A faluban halastó is volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2142, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2180 lakosából 2002 szlovák és 83 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1803-ban klasszicista stílusban átépítették és 1827-ben új boltozatot és tornyot is kapott.
  • Evangélikus temploma 1926-27-ben épült a korábbi templom helyén.
  • Szabadtéri színpadán rendezik 1953-tól évente a szlovák népdal- és néptánc fesztiválokat; parkjában számos népi ihletésű faszobor áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]