Liptóújvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Liptóújvár (Liptovský Hrádok)
Liptovský Hrádok - pohľad zo Skalky - 6. 7. 2012.JPG
Liptóújvár címere
Liptóújvár címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang város
Első írásos említés 1341
Polgármester Branislav Tréger
Irányítószám 033 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség7154 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság656 m
Terület18,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptóújvár (Szlovákia)
Liptóújvár
Liptóújvár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 19° 43′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 19° 43′ 10″
Liptóújvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptóújvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptóújvár (szlovákul Liptovský Hrádok) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Hozzá tartozik Dovalló is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 13. században épített váráról kapta. Az újvár név a mai Szielnic határában álló Liptóóvár várától különbözteti meg, amely előbb épült. Szlovák neve Liptóváracskát jelent.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre, a Vág jobb partján fekszik, a Béla-patak torkolatánál. A település a 18. század végén vette fel a vár nevét.

Története[szerkesztés]

Liptóújvár vára
A városháza a František Wisner téren

Liptóújvár környéke már a bronzkorban is lakott volt, a lausitzi kultúra temetői kerültek elő.

Várát a 13. században Dancs mester, a Balassák őse építtette. Először 1262-ben említik „castro Lippo” néven, majd 1341-ben „Ujwar”, 1360-ban „Haraduk” néven írják. Királyi vár volt, majd birtokosai gyakran változtak. 1433-ban elfoglalták a husziták. 1441-ben Rikolf, 1450-ben a Komorovszky, 1453-ban a Pongrácz család, 1462-ben Szapolyai István lett a birtokosa. 1476-ban „Novum castrum”, 1503-ban „castrum Hradek” alakban említik a korabeli források. A Szapolyaiak egészen 1527-ig birtokolták a várat, mely ekkor a Thurzóké lett. 1528-ban Batthyány Ferenc, 1533-ban Pekry Lőrinc, 1554-ben Balassa János, 1601-ben Sándorffy Miklós, 1604-ben Pogrányi Benedek, 1623-ban Osztrosics István, 1671-ben a király, 1703-ban Liechtenstein János, majd halála után újra a király birtokában állt. 1709-ben már rom volt.

A település elődje a 13. századi „Belszko” nevű település volt, melyet 1341-ben „Belezka” néven említenek. A mai település csak a 18. század elején keletkezett az itteni só-, vas- és rézlerakat körül, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai hozták létre. 1768-ban Európában Liptóújvár erdészeti iskolája nyílott elsőként, és több erdészeti vállalat is működött itt. 1784-ben 26 házában 294 lakos élt. 1792-ben a helyiek rézhámort és nagyolvasztót építettek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Liptó Újvár, Hradek. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok; Sóháza is van, határja hegyes, és vőlgyes.”[2]

1805-ben kamarai városi rangra emelték országos vásártartási joggal. A vági tutajozás kiindulóhelye lett, fát, vasércet, rezet, sajtot szállítottak. 1828-ban 61 háza és 414 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Hradek vagy Liptó-Ujvár, tót mv., Liptó vármegyében, a Vágh jobb partján, a szepesi országutban: 334 kath., 80 evang. lak. – Feje egy nagy kamarai uradalomnak. – Nevezetes kath. paroch. temploma; a kameralis praefectusi hivatal; egy nagy vendégfogadó; több számos derék urasági épületek; népes országos vásárok; sóhivatal, hová a só Gallicziából hozatik; három osztályból álló kath. normalis oskola, melly a hajdani erdőszséget tanitó intézet helyébe állittatott. Ezzel az oskolával össze van köttetve egy leánynevelő ház is, a hol a növendékek mindenféle kézi mívekre taníttatnak, s nemcsak a tanitónét a kamara fizeti, hanem a megkivántatók, t. i. selyem, czérna, s a t. is a kamara költségén szereztetnek meg benne. Az 1813-iki felső parancsolatnál fogva eltörlött fegyvergyár azelőtt 24,000 darab puskacsövet készitett, még pedig olly jó minőségűt, hogy 3000 darab közt 25 darab alig találtatott kivetendő. Fürészmalmai igen jó állapotban vannak, s a lehotaival és kokavaival együtt, öszvesen esztendőnként 35–40,000 darab derék fát és törzsököt metszenek el, s ezekből több mint 300,000 fenyőszál és deszka készül. Az 54,000 holdra terjedő erdő felette szép, és 100 vágásokra van osztva; belőle minden esztendőben általjában véve 30,000 darab szálfa jegyeztetik ki szálhajóknak, a szálfák Hradeken válogattatnak ki, s ott készülnek meg a szálhajók is, 13 darabot vévén egy szálhajóra; – a fák a hegyekről a patakok s azokon készitett rekeszek segitségével hozatnak Hradekre. Egyébiránt a hradeki vizi épületek, mint p. o. hidak, töltések, rekeszek, zsilipek, mesteri remek készületőknél fogva valóban nézésre méltók. – Végre emlitést érdemel még a régi liptó-ujvári várnak omladéka, mintegy fél órányira a várostól. Ut. p. Okolicsna.[3]

A 19. század közepére faipari központ lett, jelentős munkásmozgalommal. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásának székhelye volt.

1934-ben árvíz okozott súlyos károkat a településen. Később az antifasiszta ellenállás egyik központja lett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 667-en lakták, ebből 351 fő szlovák és 256 magyar.

2001-ben 8232 lakosából 7994 szlovák volt.[4]

2011-ben 7601 lakosából 6974 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Liptóújvár várának romjai.
  • Az 1802-ben mellé épült reneszánsz várkastély ma is ép, benne működik a Felső-Liptói Néprajzi Múzeum.
  • A vár melletti kis tó sziklaszigetének tetején apró kápolna áll.
  • A Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban, freskóit Lerch József festette, itt van Strobl Alajos Szent Ferenc-szobra.
  • A vár környéki Várerdő (arborétum).
  • Az erdei iskola 17991800-ban épült klasszicista stílusban.
  • 19. századi klasszicista lakóházak.
  • Műemléki védelem alatt áll a börtön és egy harangláb is.[5]
  • A közelben egy régi kohó maradványai is megtalálhatók, ahol ma a liptói bányászat és kohászat emlékeit állították ki.

Neves személyek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  5. Liptóújvár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]