Liptóújvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Liptóújvár (Liptovský Hrádok)
Liptovský Hrádok - pohľad zo Skalky - 6. 7. 2012.JPG
Liptóújvár címere
Liptóújvár címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang város
Első írásos említés 1341
Polgármester Branislav Tréger
Irányítószám 033 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 7601 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság656 m
Terület18,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptóújvár (Szlovákia)
Liptóújvár
Liptóújvár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 19° 43′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 19° 43′ 10″
Liptóújvár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptóújvár témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptóújvár (szlovákul Liptovský Hrádok) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 13. században épített váráról kapta. Az újvár név a mai Szielnic határában álló Liptóóvár várától különbözteti meg, amely előbb épült. Szlovák neve Liptóváracskát jelent.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre, a Vág jobb partján fekszik, a Béla patak torkolatánál. Hozzá tartozik Dovalló is. A település a 18. század végén vette fel a vár nevét.

Története[szerkesztés]

Liptóújvár vára
A városháza a František Wisner téren

Liptóújvár környéke már a bronzkorban is lakott volt, a lausitzi kultúra temetői kerültek elő. Várát a 13. század végén Dancs mester, a Balassák őse építtette. Először 1262-ben említik castro Lippo néven, majd 1341-ben Ujwar, 1360-ban Haraduk, 1476-ban Novum castrum, 1503-ban castrum Hradek alakban említik a korabeli források. Királyi vár volt, majd birtokosai gyakran változtak. 1433-ban elfoglalták a husziták. 1441-ben Rikolf, 1450-ben a Komorovszky, 1453-ban a Pongrácz család, 1462-ben Szapolyai István lett a birtokosa. A Szapolyaiak egészen 1527-ig birtokolták a várat, mely ekkor a Thurzóké lett. 1528-ban Batthyány Ferenc, 1533-ban Pekry Lőrinc, 1554-ben Balassa János, 1601-ben Sándorffy Miklós, 1604-ben Pográny Benedek, 1623-ban Osztrosics István, 1671-ben a király, 1703-ban Liechtenstein János, majd halála után újra a király volt a birtokosa. 1709-ben már rom volt.

A település elődje a 13. századi Belszko nevű település volt, melyet 1341-ben Belezka néven említenek. A mai település csak a 18. század elején keletkezett az itteni só-, vas- és rézlerakat körül, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai hozták létre. 1768-ban Európában Liptóújvár erdészeti iskolája nyílott elsőként, és több erdészeti vállalat is működött itt. 1784-ben 26 házában 294 lakos élt. 1792-ben a helyiek rézhámort és nagyolvasztót építettek. 1805-ben kamarai városi rangra emelték országos vásártartási joggal. A vági tutajozás kiindulóhelye lett, fát, vasércet, rezet, sajtot szállítottak. 1828-ban 61 háza és 414 lakosa volt. A 19. század közepére faipari központ lett, jelentős munkásmozgalommal, majd az antifasiszta ellenállás egyik központja.

Vályi András szerint „Liptó Újvár, Hradek. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok; Sóháza is van, határja hegyes, és vőlgyes.”[2]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásának székhelye volt. 1934-ben árvíz okozott súlyos károkat a településen.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 667 lakosából 351 fő szlovák és 256 magyar volt.

2001-ben 8232 lakosából 7994 szlovák volt.[3]

2011-ben 7601 lakosából 6974 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Liptóújvár várának romjai
  • Az 1802-ben mellé épült reneszánsz várkastély ma is ép, benne működik a Felső-Liptói Néprajzi Múzeum.
  • A vár melletti kis tó sziklaszigetének tetején apró kápolna áll.
  • A Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban, freskóit Lerch József festette, itt van Strobl Alajos Szent Ferenc-szobra.
  • A vár környéki Várerdő (arborétum)
  • Az erdei iskola 17991800-ban épült klasszicista stílusban.
  • 19. századi klasszicista lakóházak
  • Műemléki védelem alatt áll a börtön és egy harangláb is.[4]
  • A közelben egy régi kohó maradványai is megtalálhatók, ahol ma a liptói bányászat és kohászat emlékeit állították ki.

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. [1]
  4. Liptóújvár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)

További információk[szerkesztés]