Szentpéter (Szlovákia)
| Szentpéter (Liptovský Peter) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Első írásos említés | 1286 | ||
| Polgármester | Anna Papajová | ||
| Irányítószám | 033 01 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1303 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 222 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 679 m | ||
| Terület | 6,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″ | |||
| Szentpéter weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéter témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szentpéter (szlovákul Liptovský Peter) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 10 km-re keletre, Liptóújvár északi szomszédságában található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a 13. században már állt Szent Péter templomáról kapta.
Története[szerkesztés]
1286-ban „Scentpeter” néven említik először, valószínűleg már ekkor állt a falu temploma. Bohumír comesnek majd utódainak: a Szent-Iványi családnak birtoka, akik egészen 1848-ig megőrizték az itteni birtokukat. Később a pottornyai Pottornyai család is birtokosa volt. 1363-ban vásártartási jogot kapott, ettől kezdve földesúri városként fejlődött. A 17. századi dúlások, majd a Rákóczi-szabadságharc 1709-es pusztításai következtében jobbágyfalu szintjére süllyedt. 1784-ben 52 háza és 416 lakosa volt, akik mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak. Régi gótikus temploma 1786-ban teljesen megsemmisült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Szent Iványi Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Iványhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 62 házában 520 lakosa élt. Lakói a 19. századtól kőművességgel foglalkoztak és a nagy budapesti építkezéseken dolgoztak. Fejlett volt a községben a háziipar is. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1362 lakosából 1119 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Vladimír Kostovič – szlovák színész,
- Ferdinand Čatloš – szlovák tábornok.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1940-ben épült a 17. századi templom helyén, harangtornya 1850-ből való.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
