Szentpéter (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentpéter (Liptovský Peter)
Szentpéter címere
Szentpéter címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Első írásos említés1286
PolgármesterAnna Papajová
Irányítószám033 01
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség1303 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség222 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság679 m
Terület6,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 12″, k. h. 19° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 12″, k. h. 19° 44′ 04″
Szentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentpéter (szlovákul Liptovský Peter) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re keletre, Liptóújvár északi szomszédságában található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 13. században már állt Szent Péter templomáról kapta.

Története[szerkesztés]

1286-ban „Scentpeter” néven említik először, valószínűleg már ekkor állt a falu temploma. Bohumír comesnek majd utódainak: a Szent-Iványi családnak birtoka, akik egészen 1848-ig megőrizték az itteni birtokukat. Később a pottornyai Pottornyai család is birtokosa volt. 1363-ban vásártartási jogot kapott, ettől kezdve földesúri városként fejlődött. A 17. századi dúlások, majd a Rákóczi-szabadságharc 1709-es pusztításai következtében jobbágyfalu szintjére süllyedt. 1784-ben 52 háza és 416 lakosa volt, akik mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak. Régi gótikus temploma 1786-ban teljesen megsemmisült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Szent Iványi Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Iványhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

1828-ban 62 házában 520 lakosa élt. Lakói a 19. századtól kőművességgel foglalkoztak és a nagy budapesti építkezéseken dolgoztak. Fejlett volt a községben a háziipar is. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 1971 és 1992 között Liptóújvár része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1362 lakosából 1119 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1940-ben épült a 17. századi templom helyén, harangtornya 1850-ből való.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]