Szentpéter (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentpéter (Liptovský Peter)
Liptovský Peter - rodný dom M. Martinčeka.JPG
Szentpéter címere
Szentpéter címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Első írásos említés 1286
Polgármester Anna Papajová
Irányítószám 033 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség1340 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség222 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság679 m
Terület6,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentpéter (Szlovákia)
Szentpéter
Szentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″
Szentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéter témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentpéter (szlovákul Liptovský Peter) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 10 km-re keletre, Liptóújvár északi szomszédságában található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 13. században már állt Szent Péter templomáról kapta.

Története[szerkesztés]

1286-ban „Scentpeter” néven említik először, valószínűleg már ekkor állt a falu temploma. Bohumír comesnek majd utódainak: a Szent-Iványi családnak birtoka, akik egészen 1848-ig megőrizték az itteni birtokukat. Később a pottornyai Pottornyai család is birtokosa volt. 1363-ban vásártartási jogot kapott, ettől kezdve földesúri városként fejlődött. A 17. századi dúlások, majd a Rákóczi-szabadságharc 1709-es pusztításai következtében jobbágyfalu szintjére süllyedt. 1784-ben 52 háza és 416 lakosa volt, akik mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak. Régi gótikus temploma 1786-ban teljesen megsemmisült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Szent Iványi Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Iványhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

1828-ban 62 házában 520 lakosa élt. Lakói a 19. századtól kőművességgel foglalkoztak és a nagy budapesti építkezéseken dolgoztak. Fejlett volt a községben a háziipar is. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1362 lakosából 1119 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1940-ben épült a 17. századi templom helyén, harangtornya 1850-ből való.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]