Hutti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hutti (Huty)
A neogótikus Urunk Színeváltozása templom.
A neogótikus Urunk Színeváltozása templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1545
Polgármester Juraj Staš
Irányítószám 027 46
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 186 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 807 m
Terület 11,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hutti (Szlovákia)
Hutti
Hutti
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″
Hutti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hutti témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hutti (a 20. század elején Liptóhuta, szlovákul Huty) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 16 km-re észak-északnyugatra, a Prószéki-völgy felső torkolata közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 16. század elején keletkezett, amikor az itteni üveghutákhoz a Felső-Árva vidékéről gorálokat telepítettek ide. Első írásos említése 1545-ből származik "Huty" alakban. Birtokosai a részben udvarnoki és liptóteplai nemesek, részben a lucski Abaffyak voltak. 1784-ben 126 házában 800 lakos élt. 1828-ban 186 háza volt 1290 lakossal. Lakói üvegfúvással, mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel, házaló ablakozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "HUTTI. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Árva Vármegyének szélénél, fája tűzre, és épűletre van, de legelője, földgye sovány. " [2]

Fényes Elek szerint "Hutti, tót falu, Liptó vmegyében, Árva vmegye szélén, 1283 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja roppant, de sovány; zabot, lent, kolompért terem; erdeje szép; lakosai közt sok üveges és ablakos vagyon; vásznat készitenek; lenmag-olajt sajtolnak, s azzal kereskednek. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg. " [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 960, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 186 lakosából 185 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]