Kelecsén
Kelecsén (Liptovské Kľačany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Liptószentmiklósi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1474 |
Polgármester | Ján Hollý |
Irányítószám | 034 81 |
Körzethívószám | 044 |
Forgalmi rendszám | LM |
Népesség | |
Teljes népesség | 378 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 668 m |
Terület | 13,41 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 02′, k. h. 19° 29′49.033333°N 19.483333°EKoordináták: é. sz. 49° 02′, k. h. 19° 29′49.033333°N 19.483333°E | |
Kelecsén weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelecsén témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kelecsén (más néven Liptókelecsén, szlovákul Liptovské Kľačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 15 km-re délnyugatra, a Kelecséni völgy végénél 672 m magasan fekszik. A falu határához tartozó 1955 m magas Chabenec hegy az Alacsony Tátra Nemzeti Parkhoz tartozik.
Története
[szerkesztés]A falu Királylubella határában keletkezett, először 1266-ban „Kelecheni” néven említik. Kelecsén 1474-ben „Kleczen” alakban bukkan fel írott forrásban. A Fejérpataky család birtoka volt. 1784-ben 55 házában 354 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELECSÉNY. Klacsán. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Fejérpataky Uraság, lakosai katolikusok, Liptsei piatzozásától csak fél órányira van, a’ hol módgyok van a’ keresetre, fája is meg lehetősen van; de földgye sovány.”[2]
1828-ban 48 háza volt 347 lakossal. A 18. század második felében határában vasércet kezdtek bányászni. Lakói közül sokan a közeli Királylubella bányáiban dolgoztak. A többiek mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelecsényi, (Klacseni), tót f., Liptó m., 330 kath., 17 evang. lak. Nagy, de sovány határ, szép erdő. F. u. Fejérpataky.”[3]
1905 után távolabbi, magyarországi bányákban is dolgoztak a falu lakói. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
1944-ben határában harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.
Szenterzsébet
[szerkesztés]A hozzá tartozó Szenterzsébet templomát 1339-ben „Ecclesia S. Elisabeth” alakban említik, Doncs liptói ispán építtette. A település 1415-ben „Zentherzebet” néven szerepel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ERZSÉBET. Szabad puszta Liptó Várm. földes Ura a’ Kelecsényi Plébános, fekszik Kelecsényhez nem meszsze, mellynek filiája.”[2]
1828-ban 7 háza és 34 lakosa volt. Templomának helyén áll az 1878-79-ben épített torony nélküli mai templom.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 347 lakosából 343 szlovák volt.
2011-ben 352 lakosából 324 szlovák.
2021-ben 378 lakosából 367 szlovák, 2 egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1878-ban a korábbi, gótikus templom helyén épült historizáló stílusban. Harangját 1612-ben öntötték.
- A falu kiváló kiindulópontja a környező hegyekbe vezető turistautaknak. Legkedveltebb kirándulóhelyek a Kelecséni és Dúbravskai völgy, valamint a Chopok és Chabenec hegycsúcsok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
- ↑ ma7.sk