Kelecsén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kelecsén (Liptovské Kľačany)
Liptovské Kľačany 2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1474
Polgármester Ján Hollý
Irányítószám 034 81
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség378 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság668 m
Terület13,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kelecsén (Szlovákia)
Kelecsén
Kelecsén
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 19° 28′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 19° 28′ 28″
Kelecsén weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelecsén témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelecsén (más néven Liptókelecsén, szlovákul Liptovské Kľačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re délnyugatra, a Kelecséni völgy végénél 672 m magasan fekszik. A falu határához tartozó 1955 m magas Chabenec hegy az Alacsony Tátra Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története[szerkesztés]

A falu Királylubella határában keletkezett, először 1266-ban „Kelecheni” néven említik. Kelecsén 1474-ben „Kleczen” alakban bukkan fel írott forrásban. A Fejérpataky család birtoka volt. 1784-ben 55 házában 354 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELECSÉNY. Klacsán. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Fejérpataky Uraság, lakosai katolikusok, Liptsei piatzozásától csak fél órányira van, a’ hol módgyok van a’ keresetre, fája is meg lehetősen van; de földgye sovány.[2]

1828-ban 48 háza volt 347 lakossal. A 18. század második felében határában vasércet kezdtek bányászni. Lakói közül sokan a közeli Királylubella bányáiban dolgoztak. A többiek mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelecsényi, (Klacseni), tót f., Liptó m., 330 kath., 17 evang. lak. Nagy, de sovány határ, szép erdő. F. u. Fejérpataky.[3]

1905 után távolabbi, magyarországi bányákban is dolgoztak a falu lakói. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

1944-ben határában harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.

Szenterzsébet[szerkesztés]

A hozzá tartozó Szenterzsébet templomát 1339-ben „Ecclesia S. Elisabeth” alakban említik, Doncs liptói ispán építtette. A település 1415-ben „Zentherzebet” néven szerepel.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ERZSÉBET. Szabad puszta Liptó Várm. földes Ura a’ Kelecsényi Plébános, fekszik Kelecsényhez nem meszsze, mellynek filiája.[2]

1828-ban 7 háza és 34 lakosa volt. Templomának helyén áll az 1878-79-ben épített torony nélküli mai templom.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 347 lakosából 343 szlovák volt.

2011-ben 352 lakosából 324 szlovák.

2021-ben 378 lakosából 367 szlovák, 2 egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1878-ban a korábbi, gótikus templom helyén épült historizáló stílusban. Harangját 1612-ben öntötték.
  • A falu kiváló kiindulópontja a környező hegyekbe vezető turistautaknak. Legkedveltebb kirándulóhelyek a Kelecséni és Dúbravskai völgy, valamint a Chopok és Chabenec hegycsúcsok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  4. ma7.sk

Külső hivatkozások[szerkesztés]