Liptószentmiklósi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Liptószentmiklósi járás
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptószentmiklósi járás (Szlovákia)
Liptószentmiklósi járás
Liptószentmiklósi járás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 19° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 19° 37′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptószentmiklósi járás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Liptószentmiklósi járás

A Liptószentmiklósi járás (Okres Liptovský Mikuláš) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 1323 km², lakosainak száma 72 627 (2011), székhelye Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš). A járás területe teljes egészében az egykori Liptó vármegye területe volt.

Története[szerkesztés]

A Liptószentmiklósi járás 1922-ig egyike volt az egykori Liptó vármegye járásainak. A járás akkori területe azonban jóval kisebb volt a mainál, mivel Jamnik, Pottornya és a tőlük keletre fekvő települések a Liptóújvári, míg nagyjából a Tarnóc–Szentkereszt vonaltól nyugatra eső községek a Németlipcsei járáshoz tartoztak. Liptó megye 1918-tól Csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban a Németlipcsei járást felosztották a Liptószentmiklósi és a Rózsahegyi járás között, a mai Szlovákia területét pedig a korábbi vármegyék helyett hat nagymegyére osztották, az egykori Liptó megye területe ezek közül Tátraalja megyéhez (Podtatranská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a Liptószentmiklósi járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. Emellett 1928-ban megszűnt a Liptóújvári járás, beolvadva a Liptószentmiklósi járásba. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Liptószentmiklósi járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928–38 közöttihez, a Liptószentmiklósi járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont a nagymegyékhez hasonló közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került. Ugyanide tartozott az 1949–60 között ismét önálló Liptóújvári járás is.

1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Liptószentmiklósi járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. Szintén 1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat is, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Liptószentmiklósi járásba ismét beolvasztották a Liptóújvári járást, és a Rózsahegyi járás területét is hozzá csatolták, így az magába foglalta az egykori Liptó vármegye szinte egészét. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be, a Liptószentmiklósi járás ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

A Liptószentmiklósi járás települései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4