Liptó vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Liptó vármegye
Liptó vármegye címere
Liptó vármegye címere

Központ Liptószentmiklós
Népesség
Népesség 76 850 (1891)
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület2 246  km2
Térkép
Liptó vármegye térképe
Liptó vármegye térképe
Liptó vármegye domborzati térképe
Liptó vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptó vármegye témájú médiaállományokat.

Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra, ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.

Földrajz[szerkesztés]

Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el. (A Liptói-havasok a Tátra nyugati, nagyobb kiterjedésű része, szemben a keletebbre fekvő Magas-Tátrával, melynek csúcsai magasabbak, alapterülete azonban kisebb.) Területe 1910 körül 2247 km² volt.

A volt vármegye területén manapság a Zsolnai kerületben a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik. A két járás szinte teljes egészében megfelel az egykori Liptó vármegyének, két kivétellel:

i) ma a Rózsahegyi járáshoz tartozik az egykori Árva vármegyéhez tartozó Oláhdubova falu;

ii) az egykor a vármegye keleti oldalán található három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) jelenleg az Eperjesi kerület Poprádi járásához tartozik.

Megyeszékhelyek[szerkesztés]

A vármegye székhelye a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.

Lakosság[szerkesztés]

Népessége 1891-ben 76 850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

A vármegyében nem volt szlovák iskola, csak magyar.[1][2]

Története[szerkesztés]

Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1918-ban (megerősítve a trianoni békével 1920-ban) Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.

A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.

Liptó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás[szerkesztés]

Az egykori Liptó vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

Járási beosztás[szerkesztés]

Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[3] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig, illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

  1. Liptószentmiklósi járás (Liptószentmiklós)
  2. Liptóújvári járás (Liptóújvár)
  3. Rózsahegyi járás (Rózsahegy)
  4. Olaszi járás (Tepla), 1886-ban alakult és 1893-ban megszűnt
  5. Németlipcsei járás (Németlipcse), 1907-ben alakult

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.

Városai[szerkesztés]

A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Apponyiho školské zákony. In: Encyklopédia Slovenska I. zväzok
  2. szerk.: Apponyi: Magyar Katolikus Lexikon > L > Lex Apponyi 
  3. 1886. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 2.)

Források[szerkesztés]

  • Ferdinand Uličný 2014: Dejiny Liptova od 9. do 19. storočia.
  • Ferdinand Uličný 2008: Dejiny Liptova v stredoveku a novoveku.
  • Víťazoslav Struhár 2000: Predstavitelia archeologického bádania na Liptove od druhej polovice 19. do konca 20. storočia. In: Dzuriak, Karol - Žatkuliak, Jozef (zost.): Prínos osobností Liptova pre históriu a súčasnosť. Bratislava, 119-132.
  • Branislav Varsik 1988: Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva.
  • Slivka, K. - Hrbek, R. - Boroš, M. 1969: Dejiny Horného Liptova. Liptovský Mikuláš.
  • Horánszky Pál 1942: Liptóvármegye 1837 évi tisztújító közgyűlésének jegyzőkönyve. Magyar Családtörténeti Szemle VIII.
  • Horánszky Pál 1940: Liptó vármegye által az 1790-1843. évek között kiadott nemességigazoló és egyéb bizonyitványok jegyzéke. Budapest.
  • Ivan Houdek 1931: Veľký hrad Liptovský. Sborník museálnej slovenskej spoločnosti.
  • Alexander Húščava 1930: Kolonizácia Liptova do konca XIV. storočia.
  • Horánszky Pál: Liptóvármegye nemes családai.
  • Kovačevičová, S.: Ľudový odev v Hornom Liptove.

További információk[szerkesztés]