Rózsahegyi járás
| Rózsahegyi járás | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 022 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 86,61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 646,798629 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 04′ 54″, k. h. 19° 18′ 16″49.081667°N 19.304444°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 54″, k. h. 19° 18′ 16″49.081667°N 19.304444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi járás témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
A Rózsahegyi járás (szlovákul Okres Ružomberok) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 647 km², lakosainak száma 58 014 (2011), székhelye Rózsahegy (Ružomberok). A járás területe – az Árvához tartozott Oláhdubova község kivételével – az egykori Liptó vármegye része volt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rózsahegyi járás 1922-ig egyike volt az egykori Liptó vármegye járásainak, területe azonban kisebb volt a mainál, mivel a Nagyselmectől és Turapataktól keletre eső községek a Németlipcsei járáshoz tartoztak, Rózsahegy pedig rendezett tanácsú városként nem tartozott járáshoz. A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban a megszűnő Németlipcsei járás nyugati részét és Rózsahegy városát a Rózsahegyi járáshoz csatolták, így területe a maival majdnem pontosan megegyezett, az eltérés csupán annyi volt, hogy északon Oláhdubova 1949-ig az Alsókubini járáshoz, viszont keleten Kisolaszi ide tartozott. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Tátraalja megyéhez (Podtatranská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Rózsahegyi járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Rózsahegyi járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került.
1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Rózsahegyi járást beolvasztották a Liptószentmiklósi járásba, így az magába foglalta az egykori Liptó vármegye szinte egészét. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Liptószentmiklósi járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Rózsahegyi járás ismét kivált a Liptószentmiklósiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 59 558 | 59 067 | 57 146 | 56 022 |
| Különbség | -0,82 % | -3,25 % | -1,96 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 56 278 | 56 022 |
| Eltérés | -0,45 % |
A Rózsahegyi járás települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése](Zárójelben a szlovák név szerepel.)
- Besenyőfalu (Bešeňová)
- Fenyőháza (Ľubochňa)
- Gombás (Hubová)
- Háromrevuca (Liptovské Revúce)
- Háromszlécs (Sliače)
- Ivachnófalu (Ivachnová)
- Kelemenfalu (Kalameny)
- Kisselmec (Rózsahegyi járás) (Štiavnička)
- Komjatna (Komjatná)
- Likavka
- Liptótepla (Liptovská Teplá)
- Liszkófalu (Lisková)
- Lucski (Lúčky)
- Lúzsna (Liptovská Lúžna)
- Nagyselmec (Liptovská Štiavnica)
- Nemesludrova (Ludrová)
- Oláhdubova (Valaská Dubová)
- Oszada (Liptovská Osada)
- Patak (Potok)
- Rózsahegy (Ružomberok)
- Sósó (Švošov)
- Szentmárton (Martinček)
- Szentmihály (Liptovský Michal)
- Sztankován (Stankovany)
- Turapatak (Turík)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – SR-area-region-district, cities-rural (annually) [om7102rr], 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7102rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2009 Národné kultúrne pamiatky na Slovensku - Okres Ružomberok.
- Pavol Korec és társai (1997). Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111. ISBN 80-85401-58-4.
