Rózsahegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rózsahegy (Ružomberok)
A város látképe
A város látképe
Rózsahegy címere
Rózsahegy címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang város
Első írásos említés 1233
Polgármester Igor Čombor
Irányítószám 034 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség26 854 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség224 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság535 m
Terület126,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsahegy (Szlovákia)
Rózsahegy
Rózsahegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″
Rózsahegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye. A Felső-Vág legnagyobb városa. Fehérpatak, Csernova, Hrboltó és Vlkolinec települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 37 km-re keletre, Liptószentmiklóstól kb. 24 km-re nyugatra fekszik a 18-as és az 59-es főút találkozásánál, a Vág és a Revuca összefolyásánál.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét arról kapta, hogy egy vadrózsával benőtt dombon alapították.

A városháza
Park a Š.Hýroš téren

Története[szerkesztés]

Területén már a késő bronzkori ún. lausitzi kultúra népének volt megerősített települése, később a rómaiak és a szlávok telepedtek meg itt.

A várost szász bányászok alapították a fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő, vadrózsával benőtt Horka nevű dombon a 13. században. 1233-ban „terra Reuche” néven említik először. 1318-ban városi jogokat kapott, melyeket Károly Róbert kiszélesített. Határában ezüstöt és rezet bányásztak. 1332-ben „Rosenberk”, 1337-ben „Rosonberch”, 1376-ban „Rosumbergh” néven találjuk. 1390-ben kiváltságait elvesztve a likavai uradalomhoz csatolták. A 15. század elején német jellege a huszita uralom révén szlávra változott. 1459-ben „Rozembere” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 16. században mezőváros, vásártartási joggal, fejlett kézműiparral, evangélikus latin nemesi iskolával. 1607-ben evangélikus zsinat színhelye. 1625-ben 126 jobbágy- és 19 zsellérháza volt. 1715-ben 3 malom és 155 adózó háztartás található a városban, közülük 40 kézműves családé. 1720-ban 92 adózója volt. 1729-ben létesült piarista gimnáziuma. Lakói főként földműveléssel, állattartással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. A várost sok elemi csapás pusztította.

A városközpont részlete

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROZENBERGA. Elegyes tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, ’s a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Oskolája jeles, mellyben a’ Piárista Szerzetbéli Atyák tanitanak; fekszik Vág vize mellett, Likavának szomszédságában, Gombáshoz 2 mértföldnyire. Szerentsétleníttetett 1784-ik esztendőben Júniusban, midőn dél tájban, természeti tűzláng lobbanván fel, mintegy 60000 forint kárt vallottak e’ tűznek dühössége által. Barna, és fejér tarkás márvánnya nevezetes. Néhai tudós Pálma Apátúr, és Történet-írónak születése helye. Posta is van benne; határja középszerű, fája, legelője van, más vagyonnyai is meglehetősek.”[2]

19. századi fellendülését főleg faiparának és papírgyártásának köszönheti. 1848-ban a likavai függőségtől is megszabadult, majd fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központja lett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Rosenberg, tót m.-város, Liptó vmegyében, a Vágh vize mellett. – Számlál 2451 kath., 76 evang., 5 zsidó lak. – A Revucza vize itt folyik a Vághba; továbbá a szepesi, thuróczi, zólyomi, árvai országutak itt jönnek össze. Van egy piaristák temploma collegiummal együtt; kath. kisebb gymnasium a piaristák felügyelése alatt; cs. kir. só-, posta-, és gazdasági tisztségi-hivatal; polgári oskola; réz és vas lerakóhely; nagy vendégfogadó; papiros- és több liszt-malmok; lakosai sok cserép-edényt égetnek; márványt törnek; savanyuvize is van; tart népes heti- és országos-vásárokat. – Pálma, nevezetes történetirónk itt született. F. u. a kamara.”[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásának székhelye volt.

Parasztludrova (Villaludrova)[szerkesztés]

Ludrova nyugati részét – amely Rózsahegyhez tartozott – „Villa Ludrova” néven 1376-ban Nagy Lajos oklevelében említik először. Parasztludrova már 1390-ben Likava várának uradalmához tartozott. 1625-ben 14 jobbágytelekkel adózott, 43 jobbágy és 10 zsellércsaládja volt. 1784-ben 72 házában 570 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: "LUDROVA. És Nemes Ludrova. Két falu Liptó Várm. Ludrovának földes Ura a’ K. Kamara, amannak pedig Rakovszky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Nagy Selmeczhez nem meszsze, és annak filiáji, földgyeik termékenyek, fájok tűzre, és épűletre van."[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: "Ludrova (Nemes és Paraszt), két egymás mellett levő tót falu, Liptó vmegyében, mellyet csak egy kis patak választ el. Számlál 929 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. Földe inkább sovány, mint termékeny; hegyeiben legelője bőven; erdeje derék. F. u. Rosenberg priv. városa, és Abaffy, Thold család. Ut. p. Rosenberg."[5]

1828-ban 135 háza és 932 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1832-ben nagy tűzvész tört ki a nemesi községben, mely átterjedt erre a másik falura is. 42 lakóház és 35 gazdasági épület lett a tűz martaléka.

A trianoni diktátumig területe Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

1953-ban választották le Rózsahegyról és csatolták Nemesludrovához.

Népessége[szerkesztés]

1784-ben 268 házában 1889 lakos élt.

1828-ban 357 háza és 2532 lakosa volt.

1880-ban 3247-en lakták, ebből 2612 szlovák és 228 magyar anyanyelvű.

1890-ben 6879 lakosából 5987 szlovák és 383 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 8198-an lakták, ebből 6983 szlovák és 630 magyar anyanyelvű.

1910-ben 12 249-en lakták: 8340 szlovák, 1735 magyar, 1031 német, 670 cseh, 216 román és 135 lengyel anyanyelvű.

1921-ben 14 220 lakosából 12 175 csehszlovák és 126 magyar volt.

1930-ban 15 663-an lakták, ebből 13 519 csehszlovák és 60 magyar.

1991-ben 29 416-an lakták: 28 762 szlovák és 49 magyar.

2001-ben 30 417 lakosából 29 394 szlovák és 41 magyar volt.

2011-ben 28 400-an lakták, ebből 25 912 szlovák és 35 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

A rózsahegyi vasútállomás

Sport[szerkesztés]

Női kosárlabdacsapata, az MBK Ružomberok európai hírű, két EuroLeague győzelmével a legeredményesebb szlovák kosárlabdacsapat.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

magyar Hollókő, Magyarország

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ružomberok
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegy témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]