Győr vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Győr vármegye
Győr vármegye címere
Győr vármegye címere

Központ Győr
Népesség
Népesség 136.300, 1910
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület1 534  km2
Térkép
Győr vármegye térképe
Győr vármegye térképe
Győr vármegye domborzati térképe
Győr vármegye domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat.
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Győr vármegye (szlovákul: Ráb; németül: Raab; latinul: Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

Földrajza[szerkesztés]

Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) : Duna, Rába, Rábca, Marcal. Északon Pozsony vármegye, keleten Komárom vármegye, délen Veszprém vármegye, nyugaton Moson és Sopron vármegyék határolták.

Történelem[szerkesztés]

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike.Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná.Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is.
1177-ben említik először a ma, minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét.1185-ben III.Béla király egy oklevele utal a létező győri várispánságra.
A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.
Székesfehérvár 1543.évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület. 1593-ban a vármegyében van 493,5 porta 859 adózó családfővel.1594-1598 közt a vármegye teljesen török kézen.
1611-ben nemesi összeírás a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes.
1616-ban első említése az alszolgabírói tisztségnek.
1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb: 15.000 fő.
1623-ban első adat a táblabírói tisztségre.
1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes.
1715-ben a vármegyében 8 nemes, 1.517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1.943 háztartás. Ebből 1.911 magyar, 32 német háztartás.
1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb: 13.000-14.000 fő.
1785-1790 közt II.József király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
1809 augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, a Magyarországi megszállt területek néven létrejött francia katonai közigazgatás része.
1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109.493 fő, területe 1.381,11 km².
1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része.
1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90.839 fő, területe 1.397 km².

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:

Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői[szerkesztés]

  • Geur 1000 után
  • György 1137
  • Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán)1177
  • Damján 1188
  • Kornél 1192
  • Márton 1209
  • Miklós 1212
  • Jula 1221
  • Hedrik 1223-1231
  • Simon 1232/1234
  • Buzát 1237
  • Miklós 1239
  • Móric 1243
  • Detrik 1251
  • Lőrinc 1258
  • Dénes 1271
  • Selta (Selke) 1274
  • László 1291
  • Pál 1299
  • Simon 1300
  • Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is) 1313-1318
  • Nagymartoni Pál 1318
  • Hédervári Miklós 1324-1330
  • Hédervári Dezső 1330
  • Fonyi Balázs 1332
  • Zólyomi Doncs 1332
  • Doncs fia László 1333
  • Fonyi Balázs 1335
  • Meggyesi Móric 1337-1338
  • Meggyesi Simon 1347-1360
  • Gönyűi János 1360-1379
  • Himfi Benedek 1379-1380
  • Csáktornyai Lackfi István 1391
  • Marcali Dénes 1398-1402
  • Gersei Pető János 1405
  • Berencsi "Sáfár" István 1411
  • Silstrang Erhard 1413-1417
  • (Idősebb) Rozgonyi István 1422-1439
  • (Ifjabb)Rozgonyi János 1441-1443
  • Újlaki Miklós 1451
  • Salánki Ágoston (győri püspök is) 1453-1465
  • Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is) 1466-1480
  • Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481-1486
  • Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is) 1486-1494
  • Snapek Zsigmond 1494
  • Szatmári Ferenc (győri püspök is) 1495-1508
  • Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is) 1509-1510
  • Felsőszelestei és Kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is) 1510-1525
  • Paksy Balázs (győri püspök is) 1525-1526
  • Laki Bakith Pál 1526 után-1537
  • Laki Bakith Péter 1537-1539
  • Újlaki Ferenc (győri püspök is) 1540-1554
  • Gregorianci Pál (győri püspök is) 1554-1565
  • Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is) 1565-1571
  • Liszthy János (győri püspök is) 1572-1577
  • Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1578-1587
  • Heresinczy Péter (győri püspök is) 1587-1590
  • Kutassy János (győri püspök is) 1592-1597
  • Hetesi Pethe Márton (győri püspök is) 1598-1605
  • Náprági Demeter (győri püspök is) 1606-1619
  • Lépes Bálint (győri püspök is) 1619-1623
  • Dallos Miklós (győri püspök is) 1623-1630
  • Kissennyei Báró Sennyei István (győri püspök is) 1630-1635
  • Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635-1650
  • Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651-1657
  • Széchényi György (győri püspök is) 1658-1685
  • Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685-1695
  • Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696-1725
  • Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726-1732
  • Groll Adolf (győri püspök is) 1733-1743
  • Vásonkeői Gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743-1783
  • Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1783-1785
  • Radványi Gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785-1790
  • Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1790-1826
  • Gróf Zichy-Ferraris Ferenc 1826-1839
  • Szolgaegyházi Marich Dávid 1841-1845
  • Galántai Gróf Esterházy Károly 1845-1848
  • Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848
  • Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848-1849
  • Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849
  • Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849-1850
  • Dorner Ede (megye főnök) 1850-1860
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1860-1861
  • Balogh Kornél 1861-1867
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1867-1868
  • Loósi és Hédervári Gróf Viczay Héder 1868-1873
  • Sziklósi Szabó Kálmán 1875-1882
  • Hédervári Gróf Khuen-Héderváry Károly 1882-1883
  • Fiáth Ferenc 1883-1884
  • Németújvári Gróf Batthyány Lajos 1884-1892
Laszberg Rezső
  • Gróf Laszberg Rudolf (Rezső) 1892-1906
  • Zombori Lippay Géza 1906-1910
  • Goda Béla 1910-1912
  • Szodfridt József 1912-1917
  • Szabó István 1917-1918
  • Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918-1919
  • Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919
  • Dr.Pogány Imre (a győri munkástanács vezetője) 1919.március 21-29

I.Direktórium (1919. március 29 - május 3) tagjai:

  • Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban.)
  • Dr.Pogány Imre, Nagy István.

II.Direktórium (1919. május 3 - 10) tagjai:

  • Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak.)

III.Direktórium (1919. május 10 - 28) tagjai:

  • Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18 - 28-a közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják.)
  • Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án.)
  • Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28 - augusztus 7
  • Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919.augusztus - 1920 tavasza.

A győri török szandzsák vezetői[szerkesztés]

  • Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594 szeptember 29 után-1595 augusztus 5. Elhunyt Esztergom ostrománál.
  • Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595 augusztus 5 után-1598 március 29

Források[szerkesztés]

  • Levéltári szemle.1988.3
  • Kerekes-Enyedi: Győr-Moson-Pozsony k.e.e vármegyék ismertetője, és monográfiája.
  • Arrabona. (A győri Xantus János múzeum évkönyvei.)
  • Fényes E: Győr vármegye.
  • Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei. (1318-1525) (Győr.2005)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908