Ugrás a tartalomhoz

Liptótepla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liptótepla (Liptovská Teplá)
Liptótepla zászlaja
Liptótepla zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterVladimír Šimalčík
Irányítószám034 83
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámRK
Népesség
Teljes népesség1018 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság517 m
Terület9,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 06″, k. h. 19° 24′ 33″49.101578°N 19.409086°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 06″, k. h. 19° 24′ 33″49.101578°N 19.409086°E
Liptótepla weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptótepla témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptótepla (a 20. század elején Liptóhévíz, szlovákul Liptovská Teplá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. Madocsán tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Rózsahegytől 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a területén feltörő melegvíz-forrásokról kapta. A név előtagja egykori vármegyei hovatartozására utal.

Története

[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott. Határában késő bronzkori települést és temetőjét tárták fel. Előkerültek egy késő római kori és korai szláv település maradványai is.

Oklevél 1264-ben említi először. A falu a 13. században a liptói óvár birtokaként keletkezett, majd a 16. századig Likavka várának birtoka lett. Már a 13. században állt temploma. A 16. században a horvát eredetű Dvornikovich család szerezte meg. A 18. században vásártartási jogot kapott városi jogokkal, lakói főleg tutajozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Tepla, tót m. v. Liptó vmegyében, 609 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fekszik közel a Vágh vizéhez; termékeny földje a buzát is megtermi; országos vásárokat tart. Vizimalmok. Kastély és kert. F. u. Dvornikovics nemzetség, s feje egy uradalomnak. Savanyu vize is van. Ut. p. Rosenberg.[3]

1856-ban a Dvornikovichok helyi nemeseknek adták el itteni kastélyukat és birtokaikat. Az 1880-as és 90-es években rövid ideig járási székhely volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság87690310071018
Különbség +3,08 % +11,51 % +1,09 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság10251018
Eltérés-0,68 %

1910-ben 686-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 966 lakosából 937 szlovák volt.

2021-ben 1031 lakosából 1008 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, (+1) ruszin, 5 (+4) egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  5. ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]