Liptótepla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Liptótepla (Liptovská Teplá)
Liptovská Teplá GCh2.2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1264
Polgármester Vladimír Šimalčík
Irányítószám 034 83
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1015 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság517 m
Terület9,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptótepla (Szlovákia)
Liptótepla
Liptótepla
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″
Liptótepla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptótepla témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptótepla (a 20. század elején Liptóhévíz, szlovákul Liptovská Teplá) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 10 km-re keletre a Vág két partján fekszik. Madocsán tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a területén feltörő melegvízforrásokról kapta. A név előtagja egykori vármegyei hovatartozására utal.

Története[szerkesztés]

A község telülete ősidők óta lakott. Határában későbronzkori települést és temetőjét tárták fel. Előkerültek egy késő római kori és korai szláv település maradványai is. Oklevél 1264-ben említi először. A falu a 13. században a liptói óvár birtokaként keletkezett, majd a 16. századig Likavka várának birtoka lett. Már a 13. században állt temploma. A 16. században a horvát eredetű Dvornikovich család szerezte meg. A 18. században vásártartási jogot kapott városi jogokkal, lakói főleg tutajozással foglalkoztak. 1856-ban a Dvornikovichok helyi nemeseknek adták el itteni kastélyukat és birtokaikat.

Vályi András szerint "TEPLA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős."[2]

Fényes Elek szerint "Tepla, tót m. v. Liptó vmegyében, 609 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fekszik közel a Vágh vizéhez; termékeny földje a buzát is megtermi; országos vásárokat tart. Vizimalmok. Kastély és kert. F. u. Dvornikovics nemzetség, s feje egy uradalomnak. Savanyu vize is van. Ut. p. Rosenberg."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott, bár az 1880-as és 90-es években rövid ideig járási székhely volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 686, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 966 lakosából 937 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]