Lucski
| Lucski (Lúčky) | |||
 | |||
| Gyógyfürdő | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1287 | ||
| Polgármester | Branislav Hrbček | ||
| Irányítószám | 034 82 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1580 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 596 m | ||
| Terület | 21,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 41″, k. h. 19° 24′ 12″49.128056°N 19.403333°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 41″, k. h. 19° 24′ 12″49.128056°N 19.403333°E | |||
| Lucski weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lucski témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lucski (szlovákul Lúčky) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rózsahegytől 13 km-re északkeletre, az Öreg Chocs tövében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településének nyomait találták itt meg, de előkerültek bronzkori leletek is.
1287-ben „Luchk” alakban említik először. A 13. században a likavai uradalom része. 1625-ben 21 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. Fürdője 1761-óta ismert amikor Turánszky Ádám első fürdőházát felépítette. Gyógyvizének híre gyorsan terjedt, 1777-ben már számos vendége volt. 1784-ben 85 házában 680 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSKI. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenberghez mintegy mértföldnyire, nevezetes fördőji vannak, Hocs hegye alatt; legelője elég, földgyének 2/3 része közép termékenységű, egy része pedig sovány, hatod része határjának tsak zabot, és árpát terem.”[2]
1820 és 1824 között a fürdőt tovább bővítették. 1828-ban 103 háza volt 855 lakossal, akik juhtenyésztéssel, halászattal, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucski, tót falu, Liptó vmegyében, a Chocs hegye alatt, Rozenbergtől észak-keletre, 1 1/4 mfd. 825 kath., 36 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa s erdeje nagy; legelőjén sok juhot tart, patakiban pedig rákot, pisztrangot nagy bőséggel fog. Különös hogy rákjai megfőzetvén szürke szint vesznek magokra; a mit onnan magyaráznak, hogy a nevezett patak szénsavanyas meszet viszen magával. De legnevezetesebbé teszi ezen helységet hires meleg-forrása, és fördőintézete, melly 1/2 órányira van a falutól. Fakad ez a szörnyü nagy tofa sziklákból több forrásokban, mellyek mind igen gazdagok. Vize igen tiszta, mert minden kénkőtől, azért akármelly mell kiállhatja; melegsége nem forró, hanem lágymeleg. Szembetűnő sikerrel használhatják a köszvényesek, aranyeresek, s átaljábavéve mindazon betegek, kiknek nyavalyájok az inak s más tagok gyengeségeitől származik. A vendégek befogadására nehány évek óta igen kényelmes épületeket, s fördőházakat épittetett a kamara; mellynek birtokában van mind a fördő, mind a falu.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
1945 után újabb gyógyintézetekkel bővült fürdője.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1712 | 1746 | 1807 | 1580 |
| Különbség | +1,98 % | +3,49 % | -12,56 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1576 | 1580 |
| Eltérés | +0,25 % |
1910-ben 1418, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1710 lakosából 1700 fő szlovák volt.
2011-ben 1826 lakosából 1709 fő szlovák volt.
2021-ben 1651 lakosából 1614 (+5) szlovák, 1 (+2) magyar, 11 (+3) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1903-ban Ambró Ilona Kossuth-díjas (1955) tanítónő.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu felső részén található gyógyfürdője, parkjában 12 m magas vízesés zúdul alá. 32 fokos gyógyvize főként nőgyógyászati panaszok enyhítésére alkalmas.
- A Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus plébániatemploma 1824-ben épült klasszicista stílusban.
- A közeli Liptovská Mara (Liptói-tenger) néven is ismert Szentmáriai-víztározó strandolásra, csónakázásra, vízi sportokra kiválóan alkalmas.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lucskifürdő honlapja (magyarul is)
- Ismertető szlovák nyelven
- Lúcski a szlovák fürdők honlapján
- Községinfó
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lucski a térképen
