Lucski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lucski (Lúčky)
Gyógyfürdő
Gyógyfürdő
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1287
Polgármester Branislav Hrbček
Irányítószám 034 82
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1779 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület21,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lucski (Szlovákia)
Lucski
Lucski
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 40″, k. h. 19° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 40″, k. h. 19° 24′ 00″
Lucski weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucski témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Lucski vízesés
Commons:Category:Lúčky, Ružomberok District
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucski témájú médiaállományokat.

Lucski (szlovákul Lúčky) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 13 km-re északkeletre, az Öreg Chocs tövében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településének nyomait találtás itt meg, de előkerültek bronzkori leletek is.

1287-ben "Luchk" alakban említik először. A 13. században a likavai uradalom része. 1625-ben 21 jobbágy és 12 zsellércalád lakta. 1784-ben 85 házában 680 lakos élt. 1828-ban 103 háza volt 855 lakossal, akik juhtenyésztéssel, halászattal, tutajozással foglalkoztak. Fürdője 1761-óta ismert amikor Turánszky Ádám első fürdőházát felépítette. Gyógyvizének híre gyorsan terjedt, 1777-ben már számos vendége volt. 1820 és 1824 között a fürdőt tovább bővítették, majd 1945 után újabb gyógyintézetekkel bővült.

Vályi András szerint "LUCSKI. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenberghez mintegy mértföldnyire, nevezetes fördőji vannak, Hocs hegye alatt; legelője elég, földgyének 2/3 része közép termékenységű, egy része pedig sovány, hatod része határjának tsak zabot, és árpát terem."[2]

Fényes Elek szerint "Lucski, tót falu, Liptó vmegyében, a Chocs hegye alatt, Rozenbergtől észak-keletre, 1 1/4 mfd. 825 kath., 36 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa s erdeje nagy; legelőjén sok juhot tart, patakiban pedig rákot, pisztrangot nagy bőséggel fog. Különös hogy rákjai megfőzetvén szürke szint vesznek magokra; a mit onnan magyaráznak, hogy a nevezett patak szénsavanyas meszet viszen magával. De legnevezetesebbé teszi ezen helységet hires meleg-forrása, és fördőintézete, melly 1/2 órányira van a falutól. Fakad ez a szörnyü nagy tofa sziklákból több forrásokban, mellyek mind igen gazdagok. Vize igen tiszta, mert minden kénkőtől, azért akármelly mell kiállhatja; melegsége nem forró, hanem lágymeleg. Szembetűnő sikerrel használhatják a köszvényesek, aranyeresek, s átaljábavéve mindazon betegek, kiknek nyavalyájok az inak s más tagok gyengeségeitől származik. A vendégek befogadására nehány évek óta igen kényelmes épületeket, s fördőházakat épittetett a kamara; mellynek birtokában van mind a fördő, mind a falu. " [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1710 lakosából 1700 fő szlovák volt.

2011-ben 1826 lakosából 1709 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]