Sztankován
| Sztankován (Stankovany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1425 | ||
| Polgármester | Rudolf Baleja | ||
| Irányítószám | 034 92 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1121 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 438 m | ||
| Terület | 18,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sztankován weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankován témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sztankován (szlovákul Stankovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 15 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 438 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 14. század végén, a 15. század elején keletkezett. Nevét Sztanka nevű első bírájáról kapta. 1425-ben „Stankovan” alakban említik először, ekkor Sztanka fia Péter volt a falu bírája. A likavai váruradalomhoz tartozott. 1625-ben a bíró két házzal rendelkezett a faluban, ezen kívül 5 jobbágy és 7 zsellérház állt még itt, melyekben 14, illetve 9 család élt. 1715-ben malma és 31 adózója volt. 1784-ben 71 házában 730 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTANKOVÁN. Tót falu Liptó Várm. egy részét Rojko pod Sipomnak nevezik; földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 1 1/4 mértföldnyire; savanyú vize is van, határja néhol hegyes, legelője elég van.”[2]
1828-ban már 138 háza volt 756 lakossal. Lakói főként juhtenyésztéssel, favágással, később mezőgazdasággal, kosárfonással, vászonszövéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztankován, tót falu, Liptó vmegyében, 765 kath. lak., és egy kath. paroch. templom. Erdeje derék. Vizi malmok. – Egy felemelkedett helyen a Vághon felül van savanyu viz forrása, melly 30 öl kiterjedésü. Használtatik rühben, bőrviszketésekben, kelésekben, tagok szakgatásában. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1899-ben nevét „Sztankófalvára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1950-ben 50 ház és gazdasági épület égett le a településen.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1297 | 1229 | 1196 | 1121 |
| Különbség | -5,24 % | -2,68 % | -6,27 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1125 | 1121 |
| Eltérés | -0,35 % |
1910-ben 1225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.
2011-ben 1212 lakosából 1179 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Sztankován Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

