Nagyselmec
| Nagyselmec (Liptovská Štiavnica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1300 | ||
| Polgármester | Dušan Lauko | ||
| Irányítószám | 034 01 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1461 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 561 m | ||
| Terület | 32,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nagyselmec weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyselmec témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyselmec (szlovákul Liptovská Štiavnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 2 km-re keletre, az Alacsony-Tátra hegyei között, 560 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falutól délre, a Lúcny hrib-dűlőben a puhói kultúra népe földvárának nyomai látszanak.
A falu a 13. században keletkezhetett, 1300-ban említik „Sceunicha” néven először. A Stiavnicky család birtoka volt, majd a 16. századtól a Rakovszkyaké. 1380-ban „Sceuniche”, 1471-ben „Sczawnicza”, „Schewnicze”, 1515-ben „Naghschewnyéza” néven említik az írott források. 1536-ban 14 portát számláltak a faluban. 1600-ban 24 paraszt és zsellérház, malom és mintegy 15 nemesi kúria állt a településen. 1715-ben 27 adózó portája volt. 1785-ben 123 köznemes élt a faluban, 83 házában összesen 708 lakost számláltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Selmetz, Nagy Selmetz. Két tót falu Liptó Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, Kis Selmetz Nagy Selmetznek filiája; fekszenek Rozenberghez 1/2 mértföldnyire; savanyú vize is van; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök, ’s fájok elég van.”[2]
1828-ban 79 háza és 777 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Selmecz (nagy) (Stjavnicza Welky), tót falu, Liptó vmegyében: 585 kath., 186 evang., 6 zsidó lak. – Feküsznek Rosenbergtől délkeletre 1 órányira. – Van egy erős szeszü savanyu-víz forrása; alkotó részei: elszálló szesz vas, és lúg-föld, lugsavany. Kecske vagy szamártéjjel vegyitve igen hasznos a podagrában, tagok szakgatásában; a vért és nedveket tisztitja. F. u. Rakóvszky, s más uraságok.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Régi, erődített vízikastélyának maradványai 1945-ben megsemmisültek.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 806 | 909 | 1138 | 1461 |
| Különbség | +12,77 % | +25,19 % | +28,38 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1439 | 1461 |
| Eltérés | +1,52 % |
1868-ban 857 lakosa volt.
1910-ben 753, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 872 lakosából 869 szlovák volt.
2011-ben 1049 lakosából 1035 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A faluban áll egy késő reneszánsz 17. századi várkastély, melyet 1750-ben barokk stílusban átépítettek, majd 1880-ban két további toronnyal bővítettek.
- Földvár sáncai a Lúcny hrib-dűlőben.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagyselmec Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2007. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)

