Oszada (Rózsahegyi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oszada (Liptovská Osada)
Látványos régi oszadai faházak
Látványos régi oszadai faházak
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1649
Polgármester Róbert Kuzma
Irányítószám 034 73
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1632 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság714 m
Terület50,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oszada (Szlovákia)
Oszada
Oszada
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 19° 15′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 19° 15′ 45″
Oszada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszada témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oszada (szlovákul Liptovská Osada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. 2011-ben 1642 lakosából 1604 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 15 km-re délre az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra határán 609 m magasan fekszik az 59-es főút mentén.

Története[szerkesztés]

A település a 11. - 12. század fordulóján keletkezett a bencés rend birtokába adott területen. 1288-ban említik először, a likavai uradalom része volt. Következő említése 1340-ben történik abban az oklevélben, melyben Károly Róbert király megerősíti és kiterjeszti Rózsahegy város kiváltságait. A 16. századtól területén a besztercebányai királyi kamara élénk fakitermelést folytatott. A község első fatemploma 1647-ben épült. 1649-ben nagyszámú gorál lakosság telepedett le a faluban. 1715-ben 36 adózó háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, bányászattal, állattartással foglalkoztak. 1752-ben felépült Keresztelő Szent János temploma és önálló plébánia lett. A 18. században postaállomás is létesült a községben. 1787-ben 86 házában 714 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 969 lakossal.

Vályi András szerint "OSZADA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rózembergtől két mértföldnyire, postája is van, legelője elég, és mind a’ két féle fája van, de határja őszi gabonát nem igen terem, mivel hegyes, és köves."[2]

Fényes Elek szerint "Oszada, tót falu, Liptó vgyében, a besztercze-bányai országutban: 967 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Roppant erdőség. Fürész-malom. Sok sajtot és hires túrót csinál, s azzal kereskedik. F. u. a kamara."[3]

1899 után nevét Liptószadára magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A 19. század végén lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. 1908-ban megépült a Rózsahegy-Oszada-Koritnica keskenynyomtávú vasútvonal. Ez megkönnyítette a környék erdeiben kitermelt fa szállítását. A vasút egészen 1974-ig üzemelt, amikor megszüntették. 1910-ben 1457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

A településhez tartozik a tőle mintegy 8 kilométerre délre fekvő Koritnyicafürdő (Koritnica, Korytnicza, szlovákul Korytnica kúpele). A 18. században aranybányászattal kísérleteztek itt. A fürdőtelep a 19. században keletkezett. Gyógyvize gipsz-, vas- és széndioxid tartalmú, gyomor-, bél- és májbántalmak gyógyítására használják. Forrásai közül leginkább a Béla-, Zsófia-, Ferenc József- és Ilka-források ismertek.

2001-ben 1674 lakosából 1660 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban a korábbi fatemplom helyén.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Liptovská Osada
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszada (Rózsahegyi járás) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]