Besenyőfalu
| Besenyőfalu | |||
 | |||
| Aquapark Besenyőfaluban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Martin Baran | ||
| Irányítószám | 034 83 (pošta Liptovská Teplá) | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 766 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 131 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 512 m | ||
| Terület | 4,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″49.100278°N 19.440278°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″49.100278°N 19.440278°E | |||
| Besenyőfalu weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Besenyőfalu (szlovákul Bešeňová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rózsahegytől 12 km-re keletre, a Vág jobb partján, a Szentmáriai-víztározó mellett fekszik.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Besenyőfalun egy kéményen található gólyafészek.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve egykori birtokosa, a Besenyő család nevéből származik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már a kőkorban is lakott volt. A vonaldíszes kultúra és a bükki kultúra településeinek nyomait találták itt meg. A bronzkorból a lausitzi kultúra népes temetője került elő.
A mai falu a 12. század második felében besenyő határőrök idetelepítésével keletkezett. Előbb a liptói óvárhoz, majd Likava várához tartozott. 1503-ban „Besenow”, 1535-ben „Bessenowa” alakban szerepel az írott forrásokban. A 17. századtól a Dvornik család birtoka lett. 1784-ben 26 házában 236 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BESENOVA. Besenyefalva. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosa Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Rozemberghez más fél mértföldnyire, hutája is van, saványú vizéről pedig nevezetes; ambár legelőt az igás marháiknak bérben tartanak, és Vág vize gyakran kiönti; de mivel legelője fejős marháiknak elég, és hasznos, ’s termékeny földgye van, fája is elegendő úgy tűzre, mint épűletre az Uraságtól, az első Osztályba tétetett.”[3]
1828-ban 35 háza volt 300 lakossal. A 19. században szeszfőzde működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bessenőfalva, (Beszeniova), tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh jobb oldalán: 298 kath., 2 evang., lak. Urasági lakóház. Nevezetes savanyu viz forrásáról. – Ennek vize tiszta, ize erős, csipős és szeszes. Alkotórészei: csipős szesz, vas, lúgföld és sok lúgsó (alkalsches Salz); a vizelletet különösen hajtja. Használ a máj- és lép-daganatokban, hideglelésben, kolikában, sat. F. u. Dvornikovics familia. Ut. postája Rosenberg.”[4]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 403 | 376 | 646 | 766 |
| Különbség | -6,69 % | +71,80 % | +18,57 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 772 | 766 |
| Eltérés | -0,77 % |
1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 391 lakosából 386 szlovák volt.[6]
2011-ben 562 lakosából 382 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A falu nyugati részén álló reneszánsz-barokk saroktornyos kastélyát a 17. században a Dvornikok építették, a 18. században barokkizálták. Ma a Liptói Múzeum vadászgyűjteménye van benne. Közelében alakult ki a 13. században a Marcelová nevű falurész, amiért a falut Marcelfalu[7] néven is említették.
- Szentháromság kápolnáját 1890-ben építették.
- A falunak közkedvelt, egész évben üzemelő termálfürdője van. A falu gyógyforrásait elsőként Wernher György Magyarország csodálatos vizei című, 1549-ben kiadott művében említi. A község határában 14 forrás található. A gazdag ásványtartalom vöröses barnára festi a források környékét. A termálfürdő 6 medencéjét tápláló, 1987 m mélységű, 60 °C hőmérsékletű vizet adó kútját 1987-ben fúrták. Vize főként mozgásszervi, urológiai és légzőszervi panaszok enyhítésére alkalmas.
- A község északi határában több, mint 3 hektár területen fekvő travertin lépcsők ásványi lerakódásai szintén a forrásvíz által jöttek létre.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ "Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. július 2.
- ↑ Mitoszyn (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A falu hivatalos honlapja (szlovákul)
- Besenova.com
- Besenyőfalusi Termálpark
- Községinfó
- Besenyőfalu Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
