Turapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turapatak (Turík)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Rózsahegyi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1278
Polgármester Stanislav Krakovský
Irányítószám 034 83
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség 226 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 556 m
Terület 8,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turapatak (Szlovákia)
Turapatak
Turapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 23′ 00″
Turapatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turapatak (1898-ig Turik, szlovákul Turík) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. 2011-ben 226 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 8 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 13. században Liptótepla határában keletkezett. 1278-ban "Turapataka" néven említik először, amikor a birtokot IV. László király híveinek Marcel fiainak Simonnak és Tamásnak valamint Sybur fiainak Albertnek és Dénesnek adta. Neve a szláv tur (= őstulok) főnévből származik. 1410-ben "Twran", 1477-ben "Thwryk" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1391-ben Turapataki Péter fia István, Tamás fia Bálint és Antal fia István a birtokosai. 1848-ig a Turánszky család birtoka volt. 1784-ben 29 házában 238 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 368 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint " Turik, tót falu, Liptó vmegyében, 323 kath., 38 evang., 7 zsidó lak. Kath. filial szentegyház. Több urasági lakházak. Nyugotra a faluról a szántóföldeken több ritka kővévált tárgyakat találni, mint p. o. árpát, lencsét, kendermagot, sőt romai formáju pénzt; a honnan a közember azt hiszi, hogy hajdan itt a várban egy fősvény ember lakott, kinek mindene kővé változa. F. u. Thuránszky nemzetség." [2]

1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Hozzá tartozik még Kistura és Farkasverem falu is. Kisturát 1808-tól említik, 1828-ban egy ház állt itt 8 lakossal. Farkasverem szintén 1808-tól szerepel, egy régi malom és vendégfogadó helyén. 1828-ban egy ház állt itt 10 lakossal.

2001-ben 228 lakosából 226 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 18. századi klasszicista kastélya van, melyet a 19. század első felében átépítettek.
  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült, a 19. század végén új fatornyot és tetőt kapott.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]