Turapatak
| Turapatak (Turík) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1278 | ||
| Polgármester | Stanislav Krakovský | ||
| Irányítószám | 034 83 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 300 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 556 m | ||
| Terület | 8,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 26″, k. h. 19° 22′ 57″49.107111°N 19.382583°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 26″, k. h. 19° 22′ 57″49.107111°N 19.382583°E | |||
| Turapatak weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turapatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Turapatak (1898-ig Turik, szlovákul Turík) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 8 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. században Liptótepla határában keletkezett. 1278-ban „Turapataka” néven említik először, amikor a birtokot IV. László király híveinek: Marcel fiainak, Simonnak és Tamásnak valamint Sybur fiainak, Albertnek és Dénesnek adta. Neve a szláv tur (= őstulok) főnévből származik. 1391-ben Turapataki Péter fia István, Tamás fia Bálint és Antal fia István a birtokosai. 1410-ben „Twran”, 1477-ben „Thwryk”, alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1784-ben 29 házában 238 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TUREK, v. Turik. Liptó Várm. földes Ura Turánszky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Teplához közel, és annak filiája.”[2]
1828-ban 37 háza és 368 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1848-ig a Turánszky család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turik, tót falu, Liptó vmegyében, 323 kath., 38 evang., 7 zsidó lak. Kath. filial szentegyház. Több urasági lakházak. Nyugotra a faluról a szántóföldeken több ritka kővévált tárgyakat találni, mint p. o. árpát, lencsét, kendermagot, sőt romai formáju pénzt; a honnan a közember azt hiszi, hogy hajdan itt a várban egy fősvény ember lakott, kinek mindene kővé változa. F. u. Thuránszky nemzetség.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Hozzá tartozik még Kistura és Farkasverem is. Kisturát 1808-tól említik, 1828-ban egy ház állt itt 8 lakossal. Farkasverem szintén 1808-tól szerepel, egy régi malom és vendégfogadó helyén. 1828-ban egy ház állt itt 10 lakossal.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 204 | 218 | 232 | 300 |
| Különbség | +6,86 % | +6,42 % | +29,31 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 304 | 300 |
| Eltérés | -1,31 % |
1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 228 lakosából 226 szlovák volt.
2011-ben 226-an lakták, mindegyik szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 18. századi klasszicista kastélya van, melyet a 19. század első felében átépítettek.
- Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült, a 19. század végén új fatornyot és tetőt kapott.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2008. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Turapatak Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
