Fenyőháza
| Fenyőháza (Ľubochňa) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1625 | ||
| Polgármester | Peter Dávidík | ||
| Irányítószám | 034 91 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1074 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 451 m | ||
| Terület | 113,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 19° 10′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 19° 10′ 01″ | |||
| Fenyőháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fenyőháza (szlovákul Ľubochňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 12 km-re északnyugatra, a Vág partján fekszik. Több kis hegyi telep tartozik hozzá a Lubochnya-patak völgyében.
Története[szerkesztés]
1625-ben említik először, amikor Fenyőháza kis telep a szomszédos Gombás határában, a likavai uradalomban. A 17. században üveghuta működött a területén. A mai település Gombás határában keletkezett a 18. században. Első lakói házalók, erdei munkások, halászok, csőszök voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBÓCHNA. Tsárda Liptó Várm. és Csőszöknek lakása.”[2]
Írásos forrás faluként 1808-ban említi először, ekkor vashámor működött a területén. 1828-ban 47 házában 262 lakos élt, akik főként erdei munkákkal foglalkoztak. Fűrésztelep is működött a terütetén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubochna, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh bal partján, s a Fátra hegye alatt: 5 evang. lak. Faeszközök lerakóhelye. F. u. a kamara. Ut. p. Rozenberg.”[3]
Már a 19. században kedvelt fürdőhely volt. Erdei kisvasútját 1904-ben létesítették. 1910-ben még nem volt önálló község, a trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1921-ben itt alakult meg a Szlovák Kommunista Párt. 1951 óta önálló község.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 1081 lakosából 1054 szlovák volt.
2011-ben 1063 lakosából 1039 szlovák volt.
2021-ben 1074-en lakták, ebből 1050 (+4) szlovák, 3 (+1) magyar, (+4) ruszin, 12 (+7) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1851-ben Szolcsányi Hugó statisztikus, jogi doktor, képesített egyetemi magántanár.
- Itt született 1879-ben Jakobovits Dániel gépészmérnök.
- Itt hunyt el 1926-ban Milutín Križko szlovák politikus, csehszlovák szenátor.
- Itt hunyt el 1958-ban Bazovszky Lajos felvidéki politikus, ügyvéd, Bazovszky Kálmán testvére.
Nevezetességei[szerkesztés]
Klimatikus gyógyfürdő, melynek szecessziós fürdőpalotája (Palace szálló, 1938), strandfürdője, vízgyógyászata van. Fürdőépületei a 19. század végén épültek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ ma7.sk
