Fenyőháza
| Fenyőháza (Ľubochňa) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1625 | ||
| Polgármester | Peter Dávidík | ||
| Irányítószám | 034 91 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1045 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 451 m | ||
| Terület | 113,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 19° 10′ 01″49.119689°N 19.166822°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 19° 10′ 01″49.119689°N 19.166822°E | |||
| Fenyőháza weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőháza témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fenyőháza (szlovákul Ľubochňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 12 km-re északnyugatra, a Vág partján fekszik. Több kis hegyi telep tartozik hozzá a Lubochnya-patak völgyében.
Története
[szerkesztés]1625-ben említik először, amikor Fenyőháza kis telep a szomszédos Gombás határában, a likavai uradalomban. A 17. században üveghuta működött a területén. A mai település Gombás határában keletkezett a 18. században. Első lakói házalók, erdei munkások, halászok, csőszök voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBÓCHNA. Tsárda Liptó Várm. és Csőszöknek lakása.”[2]
Írásos forrás faluként 1808-ban említi először, ekkor vashámor működött a területén. 1828-ban 47 házában 262 lakos élt, akik főként erdei munkákkal foglalkoztak. Fűrésztelep is működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubochna, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh bal partján, s a Fátra hegye alatt: 5 evang. lak. Faeszközök lerakóhelye. F. u. a kamara. Ut. p. Rozenberg.”[3]
Már a 19. században kedvelt fürdőhely volt. Erdei kisvasútját 1904-ben létesítették. 1910-ben még nem volt önálló község, a trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1921-ben itt alakult meg a Szlovák Kommunista Párt. 1951 óta önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1065 | 1042 | 1053 | 1045 |
| Különbség | -2,15 % | +1,05 % | -0,75 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1052 | 1045 |
| Eltérés | -0,66 % |
2001-ben 1081 lakosából 1054 szlovák volt.
2011-ben 1063 lakosából 1039 szlovák volt.
2021-ben 1074-en lakták, ebből 1050 (+4) szlovák, 3 (+1) magyar, (+4) ruszin, 12 (+7) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1851-ben Szolcsányi Hugó statisztikus, jogi doktor, képesített egyetemi magántanár.
- Itt született 1879-ben Jakobovits Dániel gépészmérnök.
- Itt hunyt el 1926-ban Milutín Križko szlovák politikus, csehszlovák szenátor.
- Itt született 1934-ben Thomas Buergenthal amerikai emberi jogi szakjogász, a hágai Nemzetközi Bíróság bírája
- Itt hunyt el 1958-ban Bazovszky Lajos felvidéki politikus, ügyvéd, Bazovszky Kálmán testvére.
Nevezetességei
[szerkesztés]Klimatikus gyógyfürdő, melynek szecessziós fürdőpalotája (Palace szálló, 1938), strandfürdője, vízgyógyászata van. Fürdőépületei a 19. század végén épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
