Nemesludrova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemesludrova (Ludrová)
Lu small.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1461
Polgármester Peter Slimák
Irányítószám 034 71
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1012 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség183 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság567 m
Terület5,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesludrova (Szlovákia)
Nemesludrova
Nemesludrova
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 19° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 19° 20′ 00″
Nemesludrova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesludrova témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesludrova (szlovákul Ludrová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. A 19. században Parasztludrovát csatolták hozzá, majd 1953-ban a Ludrova nevet kapta.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 4 km-re délkeletre a Ludrovai-völgynek a Liptói-medencébe torkollásánál fekszik. A mai falu egykor két önálló település, a patak jobb partján fekvő Nemesludrova és a bal parton fekvő Parasztludrovából áll.

Története[szerkesztés]

A község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra emberének települése állt. Keleti része nemesi családoké volt, ezt 1461-ben "Rudlow" néven, nyugati részét – amely Rózsahegyhez tartozott – "Villa Ludrova" néven 1376-ban Nagy Lajos oklevelében említik először. Nemesludrovát 1515-ben "Rwdefalwa", 1518-ban "Rwdlow", 1625-ben "Ludrova" néven említik az írott források. Főbb birtokosai a nagyselmeci Rakovszky, a Tholt és Mojs családok voltak.

A század végén a nemesi községben három zsellértelek is volt. 1715-ben legjelentősebb nemesi családai a Rakovszky, Selmeczi, Tholt és Kasaniczky családok voltak. Ekkor 51 adózó portája és malma is volt a községnek. 1784-ben 21 házában 164 lakos élt. 1832-ben nagy tűzvész tört ki a nemesi községben, mely átterjedt a másik falura is. 42 lakóház és 35 gazdasági épület lett a tűz martaléka. Ezt követően a század végéig még három tűzvész pusztított.

Parasztludrova már 1390-ben Likava várának uradalomához tartozott. 1625-ben 14 jobbágytelekkel adózott, 43 jobbágy és 10 zsellércsaládja volt. 1784-ben 72 házában 570 lakos élt. 1828-ban 135 háza és 932 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUDROVA. És Nemes Ludrova. Két falu Liptó Várm. Ludrovának földes Ura a’ K. Kamara, amannak pedig Rakovszky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Nagy Selmeczhez nem meszsze, és annak filiáji, földgyeik termékenyek, fájok tűzre, és épűletre van. " [2]

Fényes Elek szerint "Ludrova (Nemes és Paraszt), két egymás mellett levő tót falu, Liptó vmegyében, mellyet csak egy kis patak választ el. Számlál 929 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. Földe inkább sovány, mint termékeny; hegyeiben legelője bőven; erdeje derék. F. u. Rosenberg priv. városa, és Abaffy, Thold család. Ut. p. Rosenberg. " [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott. Parasztludrova 1953-ig Rózsahegy része volt, ekkor Nemesludrovával egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Nemesludrovának 176, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 945 lakosából 940 szlovák volt.

2011-ben 979 lakosából 968 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]