Likavka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Likavka
Likavka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1315
Polgármester Marián Javorka
Irányítószám 034 95
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség 3042 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség170 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság494 m
Terület18,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Likavka (Szlovákia)
Likavka
Likavka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 18′ 30″
Likavka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Likavka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Likavka (szlovákul Likavka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 1 km-re északra, a Vág jobb partján, a Likavka patak völgyében fekszik. Az 59-es főút áthalad a településen.

Története[szerkesztés]

A likavkai vár

Várát valószínűleg a 13. század második felében építtette Doncs mester a Balassák őse. 1397-től említik, amikor Prokop morva őrgróf elfoglalta, de Zsigmond 1399-ben visszaszerezte, majd királyi várként a liptói ispánság tartozéka lett. 1431-ben leégett, majd 1440-es újjáépítésekor átalakították. Giskra huszitáitól Mátyás foglalta vissza, akinek egyik kedvenc tartózkodási helye volt a vadban gazdag vidék. Sokáig lakott itt fia, Corvin János is, aki mint liptói gróf kapta Likavát, a főkapu felett még a 18. században is látható volt a Hunyadi-címer.

A mohácsi vészt követően egy nagyobb értékű pénzleletet rejtettek el a település közelében.[2]

A 1617. században épültek a külsővár erődítményei. Thököly Sebestyén birtoka, majd elkobzásakor a császáriak lerombolták. 1707-ben a kurucok foglalták el, majd egyre elhagyottabb lett és fokozatosan leomlott.

A falu a 14. században keletkezett, amikor pásztorokat telepítették ide és a vár jobbágyfaluja lett. Első említése 1341-ből származik. 1549-ben 14 adózó háztartást számláltak itt, ekkor vízimalom és fűrészüzem is működött a településen. 1600-ban 23 lakott háza volt, ezen kívül még vízimalom és 17 lakatlan telek áll a faluban. Az 1625-ös urbárium szerint 12 jobbágytelkén 25 család élt, valamint 38 zsellérház is állt a községben. 1715-ban 16 adózó portája volt. 1787-ben 89 házában 883 lakos élt. 1828-ban 179 háza és 1228 lakosa volt. Lakosai tutajozással, fafaragással, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. A falu lakói évszázadokig a szentmártoni templomba jártak istentiszteletre, a Szent György templom 1889-re épült fel.

Vályi András szerint "LIKAVKA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozembergnek szomszédságában, mellynek filiája, Korvinus János által építtetett, költséges Vára 1707dikben le rontattatott. Legelője szoross, földgye közép termékenységű, határjának egy része síkos, mind a’ két féle fája elég van, a’ Rózembergi piatztól sints meszsze."[3]

Fényes Elek szerint "Likava, tót falu, Liptó vármegyében, Rozenbergtől északra egy fertály órányira: 1227 kath. lak. – Feje egy kamarális nagy uradalomnak. Határja nagy, erdeje szép fenyvesekkel és vadakkal gazdag. Urasági tehenészet, juhtartás. Láthatni itt a Choes hegyén egy régi várnak omladékait is, mellyről azt hiszik, hogy Mátyás király épitette légyen. Hajdan gr. Illésházi és Tökölyek is birták."[4]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott. 1945-ben a helyiek aktívan részt vettek a felszabadító harcokban, amiért 11 lakost végeztek ki.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2153, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2915 lakosából 2894 fő szlovák volt.[5]

2011-ben 3097 lakosából 3026 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A községtől keletre 637 m magas hegy tetején állnak Likava várának több emelet magas romjai.
  • A neogótikus Szent György templom 1886 és 1889 között épült.
  • Két kápolnája közül az egyik a Hétfájdalmú Szűzanya, a másik Jézus Szentséges Szíve tiszteletére van szentelve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Štefan Nikolaj Hyroš 1876: Zámok Lykava a jeho páni, poťahom na državie, Lyptov a okolie. Turč. sv. Martin.
  • Alexander Križka 1922: Likavský zámok. Krásy Slovenska II/2.
  • Teschler Béla 1918: Visszapillantás a lykavai magyar királyi kincstári uradalom múltjába. Liptószentmiklós.
  • Ivan Houdek: Počiatky Likavy, jej stavebný vývin a dominium. Sborník muzeálnej slovenskej spoločnosti 1944-1948.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Likavka témájú médiaállományokat.