Liszkófalu
| Liszkófalu (Lisková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Jozef Murina |
| Irányítószám | 034 81 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2061 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 131 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 484 m |
| Terület | 15,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 19° 21′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 19° 21′ 12″ | |
| Liszkófalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liszkófalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Liszkófalu (szlovákul Lisková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 5 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Barlangjaiban és a Mních hegyen kőszerszámokat, a bükki és a vonaldíszes kultúra leleteit találták meg. A bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra emlékei kerültek itt elő.
A települést 1252-ben „Lysk” néven a turóci konvent alapítólevelében említik először, mint Szliács szomszédságában lévő települést. A likavai uradalom része volt. 1391-ben „Lizkfalva” néven szerepel. Gótikus temploma a 14. században épült. Egyházi iskoláját 1551-ben említik. 1600 körül egyike volt a likavai uradalom legnagyobb településeinek. 1625-ben 30 jobbágy, 62 zsellércsalád lakta és uradalmi major volt a területén. A 18. században is jelentős település 1000 lakossal, akik földműveléssel, tutajozással, posztószövéssel, csipkeveréssel, kőfejtéssel és sörfőzéssel foglalkoztak. 1784-ben 109 házát és 931-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LISZKOVA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lipcséhez, és Rózemberghez egy órányira, határja Vág vize mellett fekszik, gyakorta áradásokat szenyvednek, legelője elég, és hasznos; földgye termékeny.”[2]
1828-ban 187 háza és 1423 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Liszkófalva, tót f., Liptó vmegyében, a Vágh jobb partján: 1276 kath., 147 evang. lak. Kath. paroch. templom. A Vágh mellékén termékeny földe van; erdeje roppant, mellynek hegyében barlangot is mutathat. F. u. a kamara. Ut. posta Rosenberg.”[3]
1920-ig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1945-ben a németek 25 lakost végeztek ki ellenállási tevékenység miatt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1543, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2126 lakosából 2103 szlovák volt.[4]
2011-ben 2086 lakosából 2031 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1935–36-ban épült az egykori gótikus templom helyére.
- A Liszkófalvi barlang egyike Szlovákia legjelentősebb barlangjainak.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1867-ben dr. Vavro Šrobár író, a szlovák nemzeti mozgalom harcosa, csehszlovák miniszter. Szülőháza helyén emléktábla áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 9.)
