Lúzsna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lúzsna (Liptovská Lúžna)
Nízké Tatry, Košarisko, výhled SZ 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1669
Polgármester Albín Husarčík
Irányítószám 034 72
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség2812 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság738 m
Terület54,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lúzsna (Szlovákia)
Lúzsna
Lúzsna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 10″, k. h. 19° 19′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 10″, k. h. 19° 19′ 50″
Lúzsna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lúzsna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lúzsna (szlovákul Liptovská Lúžna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 18 km-re délre 717 m magasságban az Alacsony Tátra Nemzeti Park területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1669-ben Thököly István árvai főispán alapította felsőárvai gorálok betelepítésével. A község alapító soltésze az Árva megyei Veszele községből (evangélikus túlkapásai miatt) a lakatlan lúzsnai völgybe száműzött Weszelovszky György soltész-bíró volt.

Első írásos említése 1670-ből való "Lusna" néven. Likava várának uradalmához tartozott. Első templomát 1701-ben építették, a mai temető közepén állt. Plébániáját 1787-ben alapították. 1715-ben 17 adózó portája volt. 1720-ban malmot is említenek a településen. 1773-ban a lakosság tiltakozott a növekvő terhek ellen, erre Mária Terézia megszüntette a község bírói hivatalát. 1784-ben 111 házában 951 lakos élt. 1828-ban 201 háza és 1639 lakosa volt. 1832-ben a lakosság száma 1801 volt. Lakói főként állattartással, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században bányáiban a helybeliek mellett magyarok, németek, franciák és belgák is dolgoztak.

Lúzsna lakossága az 1848/49-es szabadságharc idején a magyar ügy mellett fogott fegyvert, melyet jól bizonyít többek között a községben előforduló Veszelovszky-Kossuth vezetéknév is. (Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada).

Vályi András szerint „LUZNA. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, legelője van elég, földgye néhol sovány, piatzozása Zólyomban.”[2]

Fényes Elek szerint „Luzsna, tót falu, Liptó vármegyében, kősziklás hegyek közt, Beszterczebányához 1 1/2 mfd.: 1639 kath. lak., és kath. paroch. templommal. A házak széjjelszórva a völgyekben a patakok mellett vannak. Határa roppant de sovány, csak zabot terem. Erdeje sok és szép; legelője bőséggel, azért sok juhot tartanak, és sok sajtot, turót készitenek. Van egy savanyuviz-forrása. F. u. a kamara.”[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Lúzsna község legteljesebb magyar nyelvű történetét lásd: Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada című nagymonográfiában (ISBN 978-963-12-7029-7)

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3022 lakosából 3007 szlovák volt.

2011-ben 2907 lakosából 2842 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]