Szentmihály (Szlovákia)
| Szentmihály (Liptovský Michal) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Első írásos említés | 1331 | ||
| Polgármester | Elena Tuková | ||
| Irányítószám | 034 83 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 306 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 187 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 520 m | ||
| Terület | 1,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 46″, k. h. 19° 26′ 23″49.096111°N 19.439722°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 46″, k. h. 19° 26′ 23″49.096111°N 19.439722°E | |||
| Szentmihály weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihály témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szentmihály, egyes forrásokban: Liptószentmihály (szlovákul Liptovský Michal) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 12 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a kőkorszakban is lakott volt, amikor a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi kultúra, később a Nagymorva Birodalom idején is lakott volt.
A mai település Németlipcse határában keletkezett a 13. században. Szent Mihály-temploma 1237-ben már állt a liptóteplai határban („Ecclesia item s. Michaelis in metalibus Territorii Teplensis de anno 1237 clara mentio fuit” – írja az egyházi feljegyzés). Plébániáját oklevél 1331-ben említi először „Ecclesia S. Michaelis” alakban. 1335-ben „Mysalfalva”, 1485-ben „S. Michael”, 1497-ben „Zentmihal” néven említik a korabeli források. Liptótepla plébániájához tartozott, temploma 1565 és 1686 között a protestánsoké volt. 1601-ben a pestis 52 áldozatot követelt a településen. A falunak 1606-ban létesült papírkészítő műhelye. 1620-ban a Vág vize öntötte el, 1650-ben, 1658-ban, 1664-ben, 1670-ben és 1699-ben pedig nagy tűzvészek voltak. A kuruc háborúk során 1697-ben császári katonaság égette fel Szentmihályt. A 18. századtól az ivachnófalvi Rády család birtoka állt. Ebben a században már vashámora is volt. 1715-ben még 4 adózóval rendelkezett, de 1720-ban már teljesen puszta volt. 1784-ben 9 házában 71 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT MIHÁLY. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Teplai Plébános, lakosai katolikusok, fekszik Vágvizéhez közel, Rozenbergához 1 mértföldnyire; határja hegyes, és közép termésű.”[2]
1828-ban 16 háza és 134 lakosa volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásának települése.
1924-től Ivachnófalu részévé vált. 1945-ben a németek a falu egy részét felégették. 1951-ben lett újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 249 | 269 | 302 | 306 |
| Különbség | +8,03 % | +12,26 % | +1,32 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 302 | 306 |
| Eltérés | +1,32 % |
1913-ban 110-en lakták.
2005-ben 278 lakosa volt.
2011-ben 297 lakosából 282 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Mihály templom 13. századi eredetű. A templomot a 19. század második felében átalakították. Főoltára 1765-ben, késő reneszánsz szószéke a 17. század második felében készült. Harangtornya a 17. századból való, eredetileg a templomkert bejárataként szolgált.
- Szentháromság-oszlop 1823-ból.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szentmihály Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
