Szentmihály (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szentmihály (Liptovský Michal)
Liptovský Michal - kostol.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Első írásos említés 1331
Polgármester Elena Tuková
Irányítószám 034 83
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség 297 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség187 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság520 m
Terület1,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentmihály (Szlovákia)
Szentmihály
Szentmihály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 19° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 19° 26′ 00″
Szentmihály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihály témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentmihály (szlovákul Liptovský Michal) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában, a trianoni békeszerződésig Liptó vármegye települése. 2011-ben 297 lakosából 282 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 12 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban is lakott volt, amikor a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi kultúra, később a Nagymorva Birodalom idején is lakott volt. A mai település Németlipcse határában keletkezett a 13. században. Szent Mihály-temploma 1237-ben már állt a liptóteplai határban. ("Ecclesia item s. Michaelis in metalibus Territorii Teplensis de anno 1237 clara mentio fuit" – írja az egyházi feljegyzés) Plébániáját oklevél 1331-ben említi először "Ecclesia S. Michaelis" alakban. 1335-ben "Mysalfalva", 1485-ben "S. Michael", 1497-ben "Zentmihal" néven említik a korabeli források. Liptótepla plébániájához tartozott, a 18. századtól pedig az ivachnófalvi Rády család birtoka volt. Temploma 1565 és 1686 között a protestánsoké volt. 1601-ben a pestis 52 áldozatot követelt a településen. 1620-ban a Vág vize öntötte el, 1650-ben, 1658-ban, 1664-ben, 1670-ben és 1699-ben pedig nagy tűzvészek voltak. A kuruc háborúk során 1697-ben császári katonaság égette fel Szentmihályt. A falunak 1606-ban létesült papírkészítő műhelye, később a 18. században vashámora is volt. 1715-ben még 4 adózója volt, de 1720-ban már teljesen puszta volt. 1784-ben 9 házában 71 lakosa élt. 1828-ban 16 háza és 134 lakosa volt. 1924-től Ivachnófalu része volt és 1951-ben lett újra önálló község. 1945-ben a németek a falu egy részét felégették.

Vályi András szerint "SZENT MIHÁLY. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Teplai Plébános, lakosai katolikusok, fekszik Vágvizéhez közel, Rozenbergához 1 mértföldnyire; határja hegyes, és közép termésű. " [2]

2005-ben 278 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Mihály templom 13. századi eredetű. A templomot a 19. század második felében átalakították. Főoltára 1765-ben, késő reneszánsz szószéke a 17. század második felében készült. Harangtornya a 17. századból való, eredetileg a templomkert bejárataként szolgált.
  • Szentháromság-oszlop 1823-ból.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]