Szentmihály (Szlovákia)
| Szentmihály (Liptovský Michal) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Első írásos említés | 1331 |
| Polgármester | Elena Tuková |
| Irányítószám | 034 83 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 303 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 187 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Terület | 1,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentmihály
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 19° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 19° 26′ 00″ | |
| Szentmihály weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihály témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentmihály (szlovákul Liptovský Michal) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában, a trianoni békeszerződésig Liptó vármegye települése. 2011-ben 297 lakosából 282 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 12 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe már a kőkorszakban is lakott volt, amikor a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi kultúra, később a Nagymorva Birodalom idején is lakott volt. A mai település Németlipcse határában keletkezett a 13. században. Szent Mihály-temploma 1237-ben már állt a liptóteplai határban. ("Ecclesia item s. Michaelis in metalibus Territorii Teplensis de anno 1237 clara mentio fuit" – írja az egyházi feljegyzés) Plébániáját oklevél 1331-ben említi először "Ecclesia S. Michaelis" alakban. 1335-ben "Mysalfalva", 1485-ben "S. Michael", 1497-ben "Zentmihal" néven említik a korabeli források. Liptótepla plébániájához tartozott, a 18. századtól pedig az ivachnófalvi Rády család birtoka volt. Temploma 1565 és 1686 között a protestánsoké volt. 1601-ben a pestis 52 áldozatot követelt a településen. 1620-ban a Vág vize öntötte el, 1650-ben, 1658-ban, 1664-ben, 1670-ben és 1699-ben pedig nagy tűzvészek voltak. A kuruc háborúk során 1697-ben császári katonaság égette fel Szentmihályt. A falunak 1606-ban létesült papírkészítő műhelye, később a 18. században vashámora is volt. 1715-ben még 4 adózója volt, de 1720-ban már teljesen puszta volt. 1784-ben 9 házában 71 lakosa élt. 1828-ban 16 háza és 134 lakosa volt. 1924-től Ivachnófalu része volt és 1951-ben lett újra önálló község. 1945-ben a németek a falu egy részét felégették.
Vályi András szerint "SZENT MIHÁLY. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Teplai Plébános, lakosai katolikusok, fekszik Vágvizéhez közel, Rozenbergához 1 mértföldnyire; határja hegyes, és közép termésű. " [2]
2005-ben 278 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szent Mihály templom 13. századi eredetű. A templomot a 19. század második felében átalakították. Főoltára 1765-ben, késő reneszánsz szószéke a 17. század második felében készült. Harangtornya a 17. századból való, eredetileg a templomkert bejárataként szolgált.
- Szentháromság-oszlop 1823-ból.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
|
