Háromrevuca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háromrevuca (Liptovské Revúce)
Lipt. Revuce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1233
Polgármester Jana Šimová
Irányítószám 034 74
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1543 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság684 m
Terület76,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Háromrevuca (Szlovákia)
Háromrevuca
Háromrevuca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 19° 10′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 19° 10′ 20″
Háromrevuca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromrevuca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Háromrevuca (szlovákul Liptovské Revúce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülése. 1899-ben a Háromrőce nevet kapta.

Fekvése[szerkesztés]

Rózsahegytől 24 km-re délnyugatra a Revuca patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Revucát 1233-ban említik először, amikor II. András király "Terra Reucha" földjét a Hudka családnak adja. Később Rózsahegy város oklevelében szerepel "Reuce" alakban. Az oklevél azt is megemlíti, hogy lakói a környék hegyeiben rezet bányásznak, illetve szénégetéssel foglalkoznak. Az ércbányászat megszűnésével 1560 körül lakossága kicserélődik. A bányászok helyére új telepesek jöttek, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A mai település a Revuca patak felső folyása mentén a 16. és 17. században keletkezett Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülésével. 1625-ben a likavkai urbárium Alsó- és Középrevúcát még Hricskó néven említi 10 házzal és 16 családdal. Fél évszázaddal később, 1671-ben "Tri Revuca" néven véglegesen egyesítik a három korábbi települést. Régi fatemploma 1694-ben épült, helyére építették 1819-ben a mai templomot. 1828-ban 71 házában 489 lakos élt.

Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Középső Revucza. Liptó Várm., földes Urok a’ Kir. Kamara, lakosaik katolikusok, ’s másfélék, fekszenek hegyek között, patakjok mellett, határbéli földgyeik hegyesek, kövesek, hidegek, és soványas, piatzoktól is távol esnek."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 447 kath. lak.". " [3] "Felső-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 546 kath. lak." " [3] "Közép-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 486 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Mind a három falu a Rozenbergről Beszterczebányára vivő postaútban fekszik. Határuk nagy de hegyes, s sziklás, erdős és igen sovány; leginkább juhtartásból élnek. F. u. a kamara. Ut. p. Oszada."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1733 lakosából 1729 szlovák volt.

2011-ben 1635 lakosából 1540 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk római katolikus temploma 1819-ben épült.
  • A településnek saját népviselete és gazdag népi hagyományai vannak.
  • Környéke különösen alkalmas a téli sportolásra, több sípálya és kiszolgáló létesítmény várja a téli sportok kedvelőit.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]