Szentmárton (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentmárton (Martinček)
A Szent Márton templom.
A Szent Márton templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Első írásos említés 1250
Polgármester Juraj Bobek
Irányítószám 034 95
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség450 fő (2019. dec. 31.) +/-
Népsűrűség156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság583 m
Terület2,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentmárton (Szlovákia)
Szentmárton
Szentmárton
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 20′ 00″
Szentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmárton témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentmárton (szlovákul Martinček, korábban Svätý Martin) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában, Rózsahegytől 3 km-re északkeletre a Vág jobb partja feletti Barát-hegy északi tövében. 2011-ben 386 lakosából 379 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

Területe már a bronzkorban lakott volt, a határában a lausitzi kultúra településének maradványi kerültek elő. A falu a Szent Mártonnak szentelt templom körül alakult ki a 13. század második felében. IV. László királynak egy dátum nélküli oklevele említi először, melyet az 1391. évi Liptói regestrum közöl. Plébániáját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi „Sanctus Martinus de Liptovia” néven. 1848-ig Likava várának uradalmához tartozott. 1625-ben 10 zsellércsalád élt a településen, akik a vár szolganépei voltak és a várföldeket művelték meg. 1715-ben 5 adózója volt a falunak. 1784-ben 28 házában 229 lakos élt. 1828-ban 39 ház volt 274 lakossal.

Vályi András szerint "SZENT MÁRTON. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergnek szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű. " [1]

1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Barát-hegy csúcsán bronzkori sáncrendszer maradványai láthatók, melyek a lausitzi kultúra népétől származnak.
  • A Barát-hegy keleti kiszögelésénél található a Liszkói-barlang, melyből számos őskori emberi lelet került elő, hossza 2120 m.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1260 körül épült. A 14. század második felében toronnyal és sekrestyével bővítették. A 18. században részben barokk stílusban építették át, a 19. század végén felújították. Falfestményei részben eredetiek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.