Brassó vármegye
| Brassó vármegye | |||
| |||
| Fennállás | 12. század–1918 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Brassó | ||
| Főbb települések | Brassó | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 35,5% románok 32,6% magyarok 30,8% németek[1] | ||
| Vallás | katolikusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1492 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Brassó vármegye térképe | |||
 | |||
| Brassó vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt.[2] Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.[1]
1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt,[2] ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.[1]
| Népszámlalás | összesen | Magyar nyelv | Román nyelv | Német nyelv | egyéb |
|---|---|---|---|---|---|
| 1880[3] | 83.929 | 23.948 (29,62%) | 29.250 (36,18%) | 26.579 (32,87%) | 1.074 (1,33%) |
| 1890[4] | 86.777 | 26.116 (30,10%) | 31.106 (35,85%) | 27.802 (32,04%) | 1.753 (2,02%) |
| 1900[5] | 95.565 | 31.191 (32,64%) | 33.886 (35,46%) | 29.415 (30,78%) | 1.073 (1,12%) |
| 1910[6] | 101.199 | 35.372 (34,95%) | 35.091 (34,68%) | 29.542 (29,19%) | 1.194 (1,18%) |
| 1920 | 101.953 | 33.584 (32,94%) | 36.138 (35,44%) | 30.281(29.78%) | 1.950 (1,91%) |
| 1930[7] | 168.125 | 44.761 (26,6%) | 83.948 (49,9%) | 33.348 (19,8%) | -- |
| 1948[8] | 203.724 | 37.511 (18,41%) | 140.818 (69,12%) | 23.399 (11,49%) | -- |
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Járások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:
- Alvidéki járás, székhelye Földvár
- Felvidéki járás, székhelye 1894-ig Feketehalom, azután Brassó
- Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu
Város
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046
- 1 2 Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 70. o. ISBN 9632154193
- ↑ "Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet (1882)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2021. szeptember 28.
- ↑ "A Magyar Korona országainak helységnévtára (1892)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2021. szeptember 29.
- ↑ "A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2021. szeptember 29.
- ↑ "KlimoTheca :: Könyvtár". Kt.lib.pte.hu. 2022. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 29.
- ↑ Recensământul general al populației României din 29 decemvrie 1930, Vol. II, pag. 84-85
- ↑ "POPULATIA REPUBLICII POPULARE ROMANE LA 25 IANUARIE 1948 REZULTATELE PROVIZOR/1 ALE RECENSAMANTULU" (PDF). 2020. április 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. január 6.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brassó. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
