Csukás-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csukás-hegység
Ciucas mountains.jpg

Hely  Románia, Brassó és Prahova megye
Hegység Kárpátkanyar, Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pont Csukás-hegy (1954 m)
Típus konglomerátum
Terület200 km2
Elhelyezkedése
Csukás-hegység (Románia)
Csukás-hegység
Csukás-hegység
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 18″, k. h. 25° 55′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 18″, k. h. 25° 55′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás-hegység témájú médiaállományokat.

A Csukás-hegység (románul Munții Ciucaș) a Kárpátkanyar egyik legmagasabb hegysége Romániában, Erdély délkeleti szélén, Brassó és Prahova megye határán. Legmagasabb pontja a Csukás-hegy (1954 m). Szomszédos hegységek északon a Bodzafordulói-hegyek, keleten a Bodzai-havasok (Szilon-havas), délen az Előkárpátok, délnyugaton a Grohotisz- és a Baj-hegység, nyugaton a Nagykőhavas. A Csukás déli lábánál található a Cheia üdülőtelep.

A Csukás rengeteg elragadó sziklaképződmény otthona, egy valódi mesevilág, melyről már Orbán Balázs is így írt: "déli és keleti Kárpátaink e legszebb sziklahavasa, melynek 6150 lábig felmagasuló jegeczkristályszerű sziklaszálai, valójában tüneményszerűen szépek és megragadók, ugy hogy a legmerészebb várakozást is messze túlszárnyalják; óriási csompói most mint roppant orgonasípok, majd mint özönelőtti állatok ijedelmes kövületei merednek ég felé, oly roppant változékonyságban, hogy a szem káprázik megpillantásuknál, s oly megszámlálhatlan mennyiségben, hogy azokat számba venni, azokat osztályozni képtelen a korlátolt emberi elme. Lesz majd alkalmunk ezen a távolból is oly megdöbbentőleg nagyszerű havast közelebbről is vizsgálni, most csak általános jellegzésére azt hozom fel, hogy ha van hazánknak havasa, a mely a világhirű Detonátával párhuzamba állitható: az bizonynyal a Csukás, mely alakszépsége mellette bizton megállhat; de a mely nagyszerűség és magasság tekintetében amazt sokkal felülmulja."[1]

Földrajz[szerkesztés]

A Csukást elég nagy, 500-1000 méteres relatív magasságok jellemzik, ezért első látásra sokkal magasabbnak tűnik, főleg télen, mikor a hegycsúcsokat fedi. A hegység két részre osztható. A nyugati és a keleti rész minden szempontból hasonlít egymáshoz. A nyugati rész, ahol a hegység legmagasabb pontja is található, valamivel magasabb a keletinél.

Éghajlat[szerkesztés]

A Csukás-hegy télen

A Csukás éghajlata főleg középhegységi jellegű, a csúcsokon magashegyi. A hasonló magasságú hegyekhez képest valamivel melegebb, amelyet a szubalpin növényzet kis kiterjedése is bizonyít. A hegyeken az évi átlaghőmérséklet 1-2 °C, a legalacsonyabb januárban -8–-9 °C, a legmagasabb júliusban 10-12 °C. Az év első napja, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 0 °C-ot, április 1. körül van.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 1200 mm a hegyek lábainál és 1300–1350 mm a csúcsokon. A csapadékos napok száma egy évben 160-180 nap, főleg a május-július időszakban. Nagyobb felhőszakadások idején a csapadék mennyisége elérheti az 50–100 mm-t. A legkevesebb csapadék nyár végén és ősz elején hull. A októbertől május közepéig tart. Januárban és februárban a hegyeken gyakoriak a hóviharok, amelyeket nagy hőmérséklet-csökkenés követ.

Csúcsok[szerkesztés]

A Csukás-hegység (3D animáció)
  • Csukás-hegy (Ciucaș, 1954 m)
  • Gropșoare (1883 m)
  • Zákányos-csúcs (Culmea Zaganu, 1817 m)
  • Bratocea (1722 m)

Források[szerkesztés]

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Európai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1994

További információk[szerkesztés]

  1. Orbán Balázs:A Székelyföld leírása, Sepsiszentgyörgy, Európai Idő kiadó, 1994