Keresztényhavas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztényhavas
Keresztenyhavas.jpg

Magasság 1799 m
Hely  Románia, Brassó megye, Brassótól délre
Hegység Barcasági-hegyek, Keleti-Kárpátok
Relatív magasság 1000 m
Legkönnyebb útvonal Brassópojánából
Elhelyezkedése
Keresztényhavas (Románia)
Keresztényhavas
Keresztényhavas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 30′Koordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 30′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztényhavas témájú médiaállományokat.

A Keresztényhavas (románul: Postăvaru, németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között. A Nagykőhavassal együtt alkotja a Barcasági-hegyeket. Több mint 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé, ezért sokkal magasabbnak tűnik. A hegy északi lábánál található Brassó és ipari vidéke. Keleten a Tömös-völgye választja el a Nagykőhavastól, amelyhez méretben és felépítésben is nagyon hasonlít. Északi oldalán helyezkedik el Brassópojána, nyugati határa pedig a Rozsnyói-medence.

Elnevezése[szerkesztés]

A magyar elnevezés Keresztényfalvához[1], míg a román név egy Stoica Postăvarul nevű juhosgazdához köthető[2]. A német Schuler, Schulerberg (Deákhavas) elnevezés onnan ered, hogy egykoron a hegy és Brassópojána az 1541-ban alapított brassói német tannyelvű líceum tulajdonjoga volt. Valószínűleg Neagoe Basarab adományozta a hegyet és környékét a helyi szászoknak; cserében a szászok engedélyezték, hogy a románok egy ortodox templomot építsenek Brassóban.[3][4]

Domborzat[szerkesztés]

A Keresztényhavas teljes területe kb. 173 km2. A központi csúcshoz északkeletről és délnyugatról lealacsonyodó gerincek kapcsolódnak.

Az északkeleti főgerinc a csúcs melletti nyeregből indul ki és egészen Derestyéig húzódik, hegyei a Ruja (Ruia, 1658 m), Nagykrukk (Crucuru Mare, 1435 m), Várna (Varna, 1428 m), Rakodó (Răcădău, 1269 m), Kiskrukk (Crucuru Mic, 1024 m). A Nagykrukk közeléből válik le az a kisebb gerinc, amely benyúlik Brassóba és amelynek végén található a Cenk (955 m). A Kiskrukk közeléből válik le a Kermen-nyúlvány, amely délről határolja a Rakodó-negyedet.

A délnyugati főgerinc neve Kőkapuk Éle (Muchia Cheii), amely meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez. Az ezzel párhuzamos mellékgerinc a Muchia din Groapa Lungă; a kettő közrezárja az Aranypatak-völgyet (Valea Groapa de Aur), melyet a Kőkapuk (Porţile de Piatră) nevű sziklaképződmény zár le.

A Keresztényhavas északi oldalában, 950-1000 m magasságban egy kisebb fennsík található, amelyet északon 1000 méter körüli hegyek határolnak: Dosul Plesii (1045 m), Hosszúgerinc (Spinarea Lungă, 1042 m), Nagy-függő-kő (Colţii Corbului Mare, 960 m), Kis-függő-kő (Stejerișul Mic, 950 m). A fennsíkon helyezkedik el Brassópojána, Románia egyik legfejlettebb turisztikai központja.

Éghajlat[szerkesztés]

A Keresztényhavas tetején lévő sziklatömb
A Keresztényhavas csúcsa az északkeleti gerincről
A Keresztényhavas csúcsa az északkeleti gerincről
A hegy 3D-ben
A hegy 3D-ben

A magasabb pontokon az éves átlaghőmérséklet 0 °C és 2 °C között van. Brassópojána szintjén, 1000 méteres magasságban 4°-6 °C (4,9 °C Predeálon, 5,8 °C Brassópojánán). A hegy lábánál, Brassó környékén eléri a 6-8 °C-ot. Télen gyakran hőinverzió következik be, amikor a Brassói-medencében hidegebb van, mint a hegytetőkön. A hőinverzió következtében a köd hosszabb ideig megmarad a medence alján, ezért amikor a Brassói-medencét köd borítja, Brassópojánán és a hegyeken a nap süt és melegebb van. Az első fagy szeptemberben jelenik meg, az utolsó elhúzódhat júniusig is. A tél a hegység felső részén 4-5 hónapig is eltarthat. A legnagyobb havi átlaghőmérséklet júliusban van (8 °C és 14 °C között). Brassóban a júliusi átlaghőmérséklet 17,8 °C.

Az éves csapadékmennyiség a hegyen 1100 mm, a hegy alján 700 mm. A legtöbb csapadék júniusban hull (100-140 mm), a legkevesebb szeptemberben és februárban. Az első havazás akár szeptemberben is bekövetkezhet, de az első állandó hóréteg csak októbertől hull le.

Élővilág[szerkesztés]

A legnagyobb felületet vegyes erdők foglalják el fenyvesekkel és bükkösökkel. A tűlevelű erdők 900 m felett vannak jelen, az árnyékos oldalakon ennél alacsonyabban. A vadállományhoz tartozik a szarvas, őz, vaddisznó, medve, róka, farkas. A medvék éjjelente nagy előszeretettel látogatják a brassói Noa- és Rakodó-negyed szeméttároló kukáit.

Turizmus[szerkesztés]

Sípálya a Keresztényhavas északi oldalán

A Keresztényhavas északi oldala Románia legnagyobb síterepe. A nyolcvan hektáros területen nyolc lesikló pálya van, ezek összesen 24 kilométert tesznek ki.

A hegységben 30 jelölt turistaút van. A Kőkapuk Éle kedvelt hely a sziklamászók számára.

Julius Römer menedékház[szerkesztés]

A csúcshoz közeli, 1604 méteres magasságon található Schuler menedékházat 1881-1883 között építette a Siebenbürgischer Karpatenverein (SKV, Erdélyi Kárpátok Egyesület) brassói szakosztálya. Ez volt az elsőként megnyitott hegyi turistahajlék Romániában. Az évek során többször korszerűsítették. 1935-ben átkeresztelték Julius Römer menedékházra, a hegymászás egyik erdélyi úttörőjének emlékére. 1945-ben államosították, majd 2004-ben visszaszolgáltatták a SKV-nek.[5]

Érdekességek[szerkesztés]

A csúcs közelében található a hosszú hatótávolságú BRV VOR jeladó (117.6 MHz).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. EKE Brassó
  2. Paul Binder: Din trecutul cercetărilor ştiinţifice în Transilvania, 1973
  3. Thomas Tartler: Collectanea zu einer Particulär-Historie von Kronstadt, 1741
  4. Mușlea C: Biserica Sf. Nicolae din Șcheii Brașovului, Brassó, 1943.
  5. Scurta istorie – Cabana Iulius Römer din Postavaru, Siebenbürgischer Karpatenverein