Négyfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Négyfalu (Săcele)
RO BV Sacele 4.jpg
Négyfalu címere
Négyfalu címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang municípium
Községközpont Săcele
Beosztott falvak Săcele
Polgármester Radu Nistor Florea (PD-L, 2008)[1]
Irányítószám 505600
Körzethívószám +40 x68[2]
SIRUTA-kód 40438
Népesség
Népesség30 798 fő (2011. okt. 31.)[3]
Magyar lakosság6210 (2011)[4]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület320 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Négyfalu (Románia)
Négyfalu
Négyfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 25° 42′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 25° 42′ 35″
Négyfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat.

Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (románul: Săcele, németül: Vierdörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.

Fekvése, domborzata és természeti környezete[szerkesztés]

Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. 32 000 hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa.[5] A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.

A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21 152 ha erdő és 3483 ha legelő).

Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.

Története[szerkesztés]

A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza

Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.

Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak.

Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.

Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.

Népesség[szerkesztés]

Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban 34 215 lakosa volt.[6] Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma 10 000 körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.[7]

Látnivalók[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2008-as romániai helyi választások eredményei(román nyelven). [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  2. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  5. Săcele e în Top 3 orașe românești cu cea mai mare suprafață”, Bună ziua Brașov, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés ideje: 2017. március 22.) 
  6. Populația în Săcele explodează în următorii ani”, NewsBV.ro, 2014. november 11. (Hozzáférés ideje: 2017. március 22.) 
  7. Republica de la Gârcini”, Adevărul, 2010. augusztus 25. (Hozzáférés ideje: 2017. március 21.) 
  8. Trausch, Joseph; Hienz, Hermann Adolf. Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, 7 (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 354. o. (2000). ISBN 9783412125998 

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]