Herszény
| Herszény (Hârseni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Herszény |
| Beosztott falvak | Kopacsel, Malinis, Marginen és Sebes |
| Polgármester | Mihai Oltean (PSD), 2016 |
| SIRUTA-kód | 41113 |
| Népesség | |
| Népesség | 507 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Község népessége | 2103 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 151,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Herszény
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 25° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 25° 01′ 11″ | |
| Herszény weboldala | |
Herszény (románul: Hârseni, németül Scharkan) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Fogarasi-havasok északi lábánál, Fogarastól 10 km-re dél-délkeletre fekszik, a DJ104B út mentén.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a román Hârs keresztnévből, az pedig Aranyszájú Szent János melléknevéből ered (Hrisostom).[2] Először 1520-ban említették, Herszeni alakban. Ezután 1589-ben Herszén, 1632-ben Herszin, 1637-ben Hirszen, 1839-ben Hirsziny és 1854-ben Herszény néven fordult elő.
Története[szerkesztés]
Fogaras vidéki román falu volt. Majláth István özvegye, Nádasdy Anna 1556-ban megerősítette Barszán fiai, Many és Markul és unokái, Barszan és Roman boérságát.[3] 1632-ben 48 jobbágy-, 5 boér-, 5 havasalföldi és 1 moldvai zsellércsalád, egy darabont és két pap,[4] 1722-ben 70 kisbojár és 95 jobbágycsalád lakta. 1764 és 1851 között az orláti határőrezredhez, 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. Legelője és rétje kevés volt, lakói főként növényt termesztettek, az 1930-as évekig három-, azután négynyomásos gazdálkodás keretében.[5]
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 661 lakosából 647 volt román és 14 cigány nemzetiségű; 370 ortodox és 291 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 545 lakosából 505 volt román és 38 cigány nemzetiségű; 539 ortodox vallású.
Források[szerkesztés]
- ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ N. A. Constantinescu: Dicționar onomastic romînesc. București, 1963, 74. o.
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 124. o.
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 458. o.
- ↑ David A. Kideckel: The socialist transformation of agriculture in a Romanian commune, 1945–62. American Ethnologist 1982. május, 320–340. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község website-ja (románul)
.svg){kind=small}
