Ugrás a tartalomhoz

Apáca (Brassó megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Apáca község szócikkből átirányítva)
Apáca (Apața)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségApáca
Rangközségközpont
Irányítószám507005
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód40535
Népesség
Népesség3275 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1093 (2011)[2]
Népsűrűség60,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,29 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 02″, k. h. 25° 31′ 59″45.950432°N 25.533116°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 02″, k. h. 25° 31′ 59″45.950432°N 25.533116°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) falu Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, Brassótól 35 km-re északra, az Olt bal partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve egykori kolostorának lakóiról, az apácákról származik.

Története

[szerkesztés]

1460-ban Apáczija néven említik. A krónika szerint I. Lajos király alapította, mikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Várát is ők építették, majd a török időkben megerősítették, valószínűleg a harcok során pusztult el. A falunak már a 14. században volt temploma, amely 1794-ben tűzvészben leégett.

A falut a 17. században többször pusztította pestis, 1658-ban a tatárok dúlták fel. 1794-ben, 1822-ben és 1866-ban tűzvész sújtotta. 1831-ben kolerajárvány volt. 1802-ben, 1806-ban és 1838-ban földrengés pusztított.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 1930 lakosából 1561 magyar, 354 román, 11 német volt. 1992-ben társközségeivel együtt 2745 lakosából 1404 magyar, 747 román, 593 cigány és német volt.

2002-ben 2995 lakosából 1220 magyar, 1625 román, 146 cigány, 2 német és 2 orosz volt.

2011-ben 3169 lakosából 1093 magyar, 1348 román, 545 cigány volt, továbbá 182-en nem nyilatkoztak hovatartozásukról.

2021-ben 3275 lakosából 937 magyar, 1206 román, 805 cigány volt, 2 pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, továbbá 325-en nem nyilatkoztak hovatartozásukról. Anyanyelvi szempontból 949 személy magyar anyanyelvűnek, 1995 román anyanyekvűnek és 6 személy cigány anyanyelvűnek vallotta magát, ugyancsak 325-en nem nyilatkoztak.[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Várából ma már csak az öregtorony romjai láthatók csekély alapfalmaradványokkal a falu északi részén. Ettől északra régi alapfalak látszanak, a hagyomány szerint erődített kolostor romjai.
  • Apácakolostorának csekély maradványai a falu déli végén vannak.
  • Mai evangélikus templomát 1804-ben építették.
  • A Nagykőpatak völgyében található a korábban Hiúzliknak nevezett, 1974-ben feltárt Apáczai Csere János barlang.
  • A Persányi-hegységben található a Tolvajos cseppkőbarlang.

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Itt született 1625. június 10-én Apáczai Csere János, Erdély nagy pedagógusa, filozófiai író, református teológus. A róla elnevezett utcában álló egyik lakóház falán tábla jelöli a falu nagy szülöttének emlékét.
  • Itt született 1893-ban Bartalis János költő.
  • Itt született 1940-ben Vogel Sándor történész, szerkesztő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Rezultate definitive: caracteristici etno-culturale. (Hozzáférés: 2023. július 1.)

További információk

[szerkesztés]