Fundáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fundáta (Fundata)
Szivárvány Fundáta felett
Szivárvány Fundáta felett
Fundáta címere
Fundáta címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507070
SIRUTA-kód 41006
Népesség
Népesség464 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság- (2011)[2]
Népsűrűség12,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1304 m
Terület36,81 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Fundáta (Románia)
Fundáta
Fundáta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 12″, k. h. 25° 16′ 30″
Fundáta weboldala

Fundáta (románul: Fundata, németül: Fundatten) falu Romániában, Erdélyben.

Fekvése[szerkesztés]

Szórt település Brassótól negyven kilométerre délnyugatra, Erdély határán, a Bucsecs-hegységben, a Törcsvári-hágó felett. Az egyik legmagasabban fekvő település Romániában.

Története[szerkesztés]

Először 1713-ban említették, mindössze négy családfővel.[3] Törcsvár vidéki román pásztorfaluként előbb Brassóból igazgatták, 1863-tólFogarasvidékhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. 1771-ben 32 lakott és kilenc elhagyott házból állt. 1840-ben ide, a Roia nevű határrészbe helyezték át a karantént Törcsvárról. Lakói a 19. század végén 2444 juhot tartottak.[4] 1900 utánig helyben készítették a fapálcikákat a brassói gyufagyár számára.[5] Mai határának egy része 1918 előtt is Romániához tartozott. 2010. július 26-án a község területén zuhant le egy katonai szállítóhelikopter, a fedélzetén hat izraeli tiszttel és egy román századossal. A nyilvánosság a katasztrófa nyomán szerzett először tudomást a román–izraeli katonai együttműködésről.[6]

1850-ben 776 ortodox román lakosa volt. 2002-ben 526 ortodox vallású lakosából 525 volt román nemzetiségű.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Elsősorban füstölt sajtjáról és fenyőfakéregbe csomagolt tömlős túrójáról nevezetes.
  • Fatemploma 1843-ban épült, a legenda szerint a helybeli Moise Gavenescu költségén, aki eredetileg szegény ember volt, de miután egy arannyal teli hordócskára bukkant, boltot nyitott és nagy vagyont gyűjtött. A templommal kívánta megköszönni Istennek, hogy kisegítette a szegénységből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
  4. Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In uő szerk.: Țara Bîrsei. București, 1974, 2. köt., 161. o.
  5. Nicolae Dunăre szerk.: Țara Bîrsei. București, 1972, 1. köt., 341–42. o.
  6. punkto.ro

Források[szerkesztés]

  • Satul
  • Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului. Bucureșți, 2002