Halmágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halmágy (Hălmeag)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang falu
Községközpont Sárkány
Irányítószám 507196
SIRUTA-kód 41836
Népesség
Népesség 508 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 213
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Halmágy (Románia)
Halmágy
Halmágy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 25° 07′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 25° 07′ 51″

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint a mai templomdombon állt az Árpád-korban vára, mely legkésőbb az 12411242-es tatárjáráskor elpusztult. A falu első lakói szászok lehettek. 1488-ban egy török támadás elpusztította, ezután székelyekkel települt újra. A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosának 59%-a jobbágy, 28%-a zsellér és 13%-a cigány volt. Az elmúlt századokban kb. 10 km hosszan birtokoltak az Olt mentén szántóföldeket, legelőket, réteket; földműveléssel, ló-, bivaly- és szarvasmarhatartással, halászattal foglalkoztak. 1876-ig Kőhalomszékhez, azután Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. 1897-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[2] Az 1950-es évek óta magyar lakossága rohamosan fogy és mára elöregedett. Törcsvár környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görög katolikus vallású.
1900-ban az 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul.
2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

A négy román kori timpanon közül a bal alsó a halmágyi. Ma a templom emeletén látható, az orgona mellett.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1802-ben és itt is halt meg 1852 után Varga Katalin. Emlékművét – férfias bronz mellszobrát – 1977-ben állították föl a faluban "Ecaterina Varga (Katalin)" felirattal.
  • Itt született 1912-ben Grépály András tüdőgyógyász szakorvos, egyetemi oktató.
  • Itt halt meg 1799-ben ifj. Michael Fronius, erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.
  • Itt született 1925-ben Takács Gabriella zenepedagógus, zenei tankönyvíró.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Belügyi Szemle 1898, 112. o.

További információk[szerkesztés]