Törcsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Törcsvár (Bran)
A hólepte törcsvári kastély (2009)
A hólepte törcsvári kastély (2009)
Törcsvár címere
Törcsvár címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507025
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 40642
Népesség
Népesség1492 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság5 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság763 m
Terület67,85 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Törcsvár (Románia)
Törcsvár
Törcsvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 25° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 25° 21′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törcsvár témájú médiaállományokat.

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében. Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik.

Története[szerkesztés]

A vár a Törcsvári-szorost, a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.

1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.

1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 román, 9 magyar, 4 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A Törcsvári-szoros előtt áll egy 100 m magas hegyen a Törcsvári kastély, Erdély egyik legépebb, középkori jellegét is megőrző vára. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon.

Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.

Képgaléria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Források[szerkesztés]

  • Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 136-144.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 682. o. ISBN 963 05 6722 9
  • Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Kolozsvár. 1892. 137-140.
  • Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 538-540.
  • Treiber, Von G. : Die Törzburg
  • Csorba Csaba: Legendák nyomában - Törcsvár: a vámpír-Drakula kastélya. Várak, kastélyok, templomok, történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2008. október, 42-45. oldal.