Sáros (település)
| Sáros (Șoarș, Scharesch) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507215 |
| SIRUTA-kód | 41952 |
| Népesség | |
| Népesség | 513 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 9 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Sáros
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″ | |
Sáros (románul: Șoarș) település és községközpont Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Fogarastól északnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Sáros Árpád-kori település. Nevét már 1206-ban v. Sars, Soars néven; Voldorf kétes hitelű 1206-os határleírásában említették nyugaton.
1322-ben t. Sarustheluk ~ Sarustelek, 1329-ben p. Sarustheluk, 1494-ben Scharas, Scharosch, 1506-ban Scharon, 1507-ben Saros, 1508-ban Scharosch, 1750-ben Sááros, Schoros, 1760–1762 között Sáros, 1808-ban Sáros (Nagy-) h., Scharesch gr., Sarossá val., 1913-ban Sáros néven írták.
1289-ben Saras fia László comes a maga és fiai – Mihály, László, Imre és Apor (Opour) – nevében is eladja a dályai Henning fia Péter comesnek Moha és Sáros földjét (terras suas Muhy et Sarustelek) a Kézd-patak forrásvidékén.
1293-ban III. András király átírja és megerősíti az 1289 évi oklevelet Mohy és Sarustelek vásárlásáról.
1375 Georgius de Scharz, 1389-ben Halperphaff de Schars [nemes] is a település birtokosa volt.
1389-ben Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartozó falvak közt szerepelt.
A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott.
1910-ben 1127 lakosából 17 magyar, 714 német, 396 román volt. Ebből 13 református, 712 evangélikus, 398 görögkeleti ortodox.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt volt evangélikus lelkész 1728-ban Andreas Dietrich (Dietrich András ?)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
