Sáros (település)
| Sáros (Șoarș, Scharosch/Fg.) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Sáros |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507215 |
| SIRUTA-kód | 41952 |
| Népesség | |
| Népesség | 467 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sáros (románul: Șoarș, németül: Scharosch bei Fogarasch vagy egyszerűen Scharosch, szászul Schuarsch) falu és községközpont Romániában, Brassó megye nyugati részén. Az 1968-ban létrehozott Sáros község központja. Az erdélyi szászok egyik legrégibb települése, okmányban már 1206-ban említik. Erődített gótikus temploma a 15. századból származik, és valószínűleg egy román kori bazilika alapjaira építették. A 20. század második felétől a hanyatlás és az elvándorlás jellemzi.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve magyar eredetű, azonban nem jellemzi a falut, mivel környékén nincsenek mocsaras, lápos területek. Ha voltak is valaha ilyenek, mára átadták helyüket a szántóföldeknek és legelőknek.[2]
1206-ban Sars néven említik. 1289-ben és 1293-ban Sarustelek, 1389-ben és 1449-ben Schars. Feljegyezték a Nagysáros és Groß-Scharosch neveket is. Mai hivatalos román Șoarș neve 1839-ben jelenik meg először.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Brassótól 60 (közúton 80) kilométerre északnyugatra, Fogarastól 10 (közúton 14) kilométerre északra fekszik, a DJ104D és DJ105A megyei utak kereszteződésénél.
Története[szerkesztés]
Legelőször 1206-ban említették határfaluként egy II. András magyar király által kiadott adománylevélben, Sars alakban. 1389-ben Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartozó falvak között szerepelt. 1500 körül 38 háztartást számlált, a faluban pedig iskola és malom is működött. 1532-ben már 60 háztartást írtak össze, és Nagysinkszék plébániájaként említik. 1563-ban határvitájuk volt Boldogvárossal, 1587-ben pedig Báránykúttal.[4]
Korai, román stílusú bazilikájának építési ideje ismeretlen, a mai gótikus csarnoktemplom a 15. században épült. A 16. század elején megerősítették, védemelettel látták el, és kapuművel, védőtornyokkal ellátott, sokszögű kerítőfalat építettek köréje. 1635-ben a királybíró utasítására az egyházközség vásárolt egy 1541-ben Wittenbergben Hans Lufft által nyomtatott Luther-Bibliát, 8 forint 43 krajcárért. 1765-ben nagy tűzvész pusztított a településen. A jelenlegi parókiaépület 1828-ban épült. A tagosításra 1889–1896 között került sor. 1900 körül a várfalakat lebontották.[4]
Sáros 1389-ig Fehér vármegye része volt, majd kisebb megszakításokkal 1876-ig Nagysinkszékhez tartozott; ekkor Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásának része lett. A román hatalomátvétel után Nagy-Küküllő majd Fogaras megye, 1950-től Szeben majd Brassó (Sztálin) régió része volt. 1968-tól Brassó megye része és az öt faluból álló Sáros község központja.[3]
A falu lakossága a 19. század közepétől a 20. század közepéig 1000-1100 körül mozgott, abszolút német (szász) többséggel. 1910-ben 1127 lakosából 714 német, 396 román, 17 magyar volt; 712 evangélikus, 398 ortodox, 13 református. A 20. század második felében népessége csökkent, német lakosságát elvesztette. 2011-ben 513 ember lakta, közülük 455 vallotta magát románnak, 17 németnek, 9 magyarnak, 9 cigánynak.[1]
Leírása[szerkesztés]
Fő látványossága a sárosi erődtemplom, mely országos jelentőségű műemléknek számít. Műemlékként tartják nyilván az evangélikus parókia épületét is.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Sáros. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ Scharosch bei Fogarasch. Stiftung Kirchenburgen. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ a b Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára: Șoarș. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ a b Fabini 655–658. o. Roth 54–57. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
- ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040
További információk[szerkesztés]
- Braisch; Günther; Konnerth. Scharosch bei Fogarasch – Ein siebenbürgisches Dorf und seine Beworher im 20. Jh.. München: Verlag der Siebenbürgisch-Sächsischen Stiftung (2009). ISBN 9783932043376
- Monografia Șoarș. Primăria Șoarș, 2021. október 2. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
