Sáros (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sáros (Șoarș, Scharesch)
Soars Biserica evanghelica (4).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507215
SIRUTA-kód 41952
Népesség
Népesség513 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság9 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sáros (Románia)
Sáros
Sáros
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″

Sáros (románul: Șoarș) település és községközpont Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Sáros Árpád-kori település. Nevét már 1206-ban v. Sars, Soars néven; Voldorf kétes hitelű 1206-os határleírásában említették nyugaton.

1322-ben t. Sarustheluk ~ Sarustelek, 1329-ben p. Sarustheluk, 1494-ben Scharas, Scharosch, 1506-ban Scharon, 1507-ben Saros, 1508-ban Scharosch, 1750-ben Sááros, Schoros, 17601762 között Sáros, 1808-ban Sáros (Nagy-) h., Scharesch gr., Sarossá val., 1913-ban Sáros néven írták.

1289-ben Saras fia László comes a maga és fiai – Mihály, László, Imre és Apor (Opour) – nevében is eladja a dályai Henning fia Péter comesnek Moha és Sáros földjét (terras suas Muhy et Sarustelek) a Kézd-patak forrásvidékén.

1293-ban III. András király átírja és megerősíti az 1289 évi oklevelet Mohy és Sarustelek vásárlásáról.

1375 Georgius de Scharz, 1389-ben Halperphaff de Schars [nemes] is a település birtokosa volt.

1389-ben Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartozó falvak közt szerepelt.

A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott.

1910-ben 1127 lakosából 17 magyar, 714 német, 396 román volt. Ebből 13 református, 712 evangélikus, 398 görögkeleti ortodox.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Sáros egy régi térképen