Kucsuláta
| Kucsuláta (Cuciulata) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Olthévíz |
| Rang | falu |
| Községközpont | Olthévíz |
| Irányítószám | 507097 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41202 |
| Népesség | |
| Népesség | 1586 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 25° 16′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 25° 16′ 22″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kucsuláta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kucsuláta (románul Cuciulata, németül Katscheloden) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kőhalomtól 13 km-re dél–délkeletre, az Olt folyótól kb. 3 km-re fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Első említése 1372-ből való: Koczolad[3] vagy "Kotzalad".[4] Kiss Lajos Iorgu Iordan-ra hivatkozva a román căciulat ('süveges', pontosabban 'bundasapkás') szóból származtatja, valószínűleg személynévi áttétellel,[5] jóllehet ezt a lehetőséget mind a magyar, mind a román toponímiában jártas Nicolae Drăganu elvetette, és tisztázatlannak tartotta a helynév eredetét.[6]
Története[szerkesztés]
Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben a I. Rákóczi Györgynek kőből készült udvarháza állt benne, zsindelyezett tornáccal, négy bútorozott szobával, a pincében 44 hordó borral. Ekkor 50 jobbágycsalád lakta és 28 háza pusztán állt.[7] 1722-ben 13 bojár- és 310 jobbágycsalád lakta. Apor Péter írja Metamorphosis Transylvaniae című művében, hogy a csokoládét erdélyi megjelenése után tréfás népetimológiával kucsulátának nevezték a főnemesi családokban. Ortodox szerzetesi közösségét csak 1758-ban említették.[8] 1876-tól Fogaras vármegyéhez tartozott.
Lakossága[szerkesztés]
1850-ben 1155 lakosából 1042 román, 78 cigány és 26 magyar nemzetiségű, 1043 ortodox, 78 görögkatolikus és 18 római katolikus vallású volt.
1900-ban 1493 lakosából 1376 román és 111 magyar anyanyelvű, 1341 ortodox, 58 református, 35 görögkatolikus, 25 római katolikus, 17 unitárius és 16 zsidó vallású volt. 36%-uk írt–olvasott, a nem magyar anyanyelvűek 14%-a beszélt magyarul. Magyar lakóinak többsége a Kincstári major nevű külterületen élt.
2002-ben az 1335 főből 1074 román és 252 cigány nemzetiségű, 1228 ortodox és 86 pünkösdista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1818-ban Aron Pumnul nyelvész.
- Itt született 1892-ben Sonia Cluceru színésznő.
Képek[szerkesztés]
-
Kucsulátai lányok viseletben -
Kucsulátai fiú viseletben -
Rakott ágy a falumúzeumban -
A fatemplom -
A kőtemplom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Jakó Zsigmond: Erdélyi Okmánytár, ?
- ↑ Documenta Romaniae Historica (DRH). Seria B : Ţara Românească. Volumul 1 : 1247-1500, Bucureşti : Editura Academiei Republicii Socialiste România, 1966. 5. dokumentum, 15. oldal.
- ↑ Kiss Lajos: 'Földrajzi nevek etimológiai szótára.' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
- ↑ Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei și a onomasticei, 1933, 480. old.
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 465. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
