Kucsuláta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kucsuláta (Cuciulata)
Cuciulata panorama 2.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Olthévíz
Irányítószám 507097
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 41202
Népesség
Népesség1512 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság7 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kucsuláta (Románia)
Kucsuláta
Kucsuláta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 25° 16′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 25° 16′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kucsuláta témájú médiaállományokat.

Kucsuláta (románul Cuciulata, németül Katscheloden) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kőhalomtól 13 km-re dél–délkeletre, az Olt folyótól kb. 3 km-re fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első említése 1372-ből való: Koczolad[4] vagy "Kotzalad".[5] Kiss Lajos Iorgu Iordan-ra hivatkozva a román căciulat ('süveges', pontosabban 'bundasapkás') szóból származtatja, valószínűleg személynévi áttétellel,[6] jóllehet ezt a lehetőséget mind a magyar, mind a román toponímiában jártas Nicolae Drăganu elvetette, és tisztázatlannak tartotta a helynév eredetét.[7]

Története[szerkesztés]

Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben a I. Rákóczi Györgynek kőből készült udvarháza állt benne, zsindelyezett tornáccal, négy bútorozott szobával, a pincében 44 hordó borral. Ekkor 50 jobbágycsalád lakta és 28 háza pusztán állt.[8] 1722-ben 13 bojár- és 310 jobbágycsalád lakta. Apor Péter írja Metamorphosis Transylvaniae című művében, hogy a csokoládét erdélyi megjelenése után tréfás népetimológiával kucsulátának nevezték a főnemesi családokban. Ortodox szerzetesi közösségét csak 1758-ban említették.[9] 1876-tól Fogaras vármegyéhez tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 1155 lakosából 1042 román, 78 cigány és 26 magyar nemzetiségű, 1043 ortodox, 78 görögkatolikus és 18 római katolikus vallású volt.

1900-ban 1493 lakosából 1376 román és 111 magyar anyanyelvű, 1341 ortodox, 58 református, 35 görögkatolikus, 25 római katolikus, 17 unitárius és 16 zsidó vallású volt. 36%-uk írt–olvasott, a nem magyar anyanyelvűek 14%-a beszélt magyarul. Magyar lakóinak többsége a Kincstári major nevű külterületen élt.

2002-ben az 1335 főből 1074 román és 252 cigány nemzetiségű, 1228 ortodox és 86 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ortodox fatemploma 1749-ben, a kőtemplom 1784 és 1791 között épült
  • Aron Pumnul-emlékház

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1818-ban Aron Pumnul nyelvész.
  • Itt született 1892-ben Sonia Cluceru színésznő.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  4. Jakó Zsigmond: Erdélyi Okmánytár, ?
  5. Documenta Romaniae Historica (DRH). Seria B : Ţara Românească. Volumul 1 : 1247-1500, Bucureşti : Editura Academiei Republicii Socialiste România, 1966. 5. dokumentum, 15. oldal.
  6. Kiss Lajos: 'Földrajzi nevek etimológiai szótára.' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
  7. Românii in veacurile IX-XIV pe baza toponimiei si a onomasticei, 1933, 480. old.
  8. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 465. o.
  9. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000