Keresztvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keresztvár (Teliu)
Viadukt Keresztvárnál
Viadukt Keresztvárnál
Keresztvár címere
Keresztvár címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507225
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 42067
Népesség
Népesség4198 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság820 (2011)[3]
Népsűrűség104,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság542 m
Terület40,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Keresztvár (Románia)
Keresztvár
Keresztvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 25° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 52″, k. h. 25° 51′ 29″
Keresztvár weboldala
Református templom
Református templom
Ortodox templom

Keresztvár, 1905-ig Nyén (másképp Nyién, románul Teliu, népiesen Tiei, németül Thell vagy (történeti) Kreuzburg[4]): falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Keresztvár község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Brassótól 22 km-re kelet–északkeletre, a Barcasági-medence és a Csukás-hegység peremén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említésekor, 1361-ben Mykofalva alio nomine Leelfalua. A Lélfalva névváltozat 1373-ban németes alakban is megjelenik: Lylendorf. A Lél személynevet magában viselő helységnévből keletkezett elhasonulással a falu hagyományos magyar neve, a Nyén (először 1403-ban jegyezték föl). A román név a középkorban birtokos Teel gerébcsalád nevét őrzi. 1903-ban maga a község kérte a Keresztvár nevet, amely Kreuzburg vár nevének tükörfordítása.

Története[szerkesztés]

Kezdetben valószínűleg szász falu volt. A 15. században a prázsmári Teel család birtokközpontja. 1471-ben már románok is lakták. A század végén a Teel család fiágon kihalt, birtokaikat pedig Teel Borbála férje, Béldi Albert örökölte. A falu uradalmával és a prázsmári gerébházzal együtt a bodolai Béldi-uradalom része lett. A 16. században szász lakói elköltöztek vagy elmagyarosodtak. Magyar lakói a Béldiekkel együtt egészen 1640-ben katolikusok maradtak, akkor tértek át a református vallásra. 1600. szeptember 14szeptember 15-én a céhes brassói polgárokból és diákokból, magyar zsoldosokból és egy prázsmári segédcsapatból álló kétezres sereg a falu mellett kényszerítette meghátrálásra Nicolae Pătrașcunak, Vitéz Mihály fiának a Tatárhavas-hágón keresztül benyomult hatezres havasalföldi seregét. A brassóiaknak ugyan a Mihály vajda pártján álló székelyek fenyegetése miatt vissza kellett fordulniuk, de az ütközet eredményeképp Pătrașcu már nem tudott csatlakozni apja seregéhez a miriszlói csata előtt. 1678-tól a Béldiek mellett a Mikes család is birtokos a faluban. 1690 végén itt hagyta el Erdélyt utoljára Thököly Imre. 1698-ban 21 magyar és 17 román jobbágycsalád, 5 magyar és 3 román zsellércsalád lakta. Református egyháza 1800-ban vált anyaegyházzá, addig Bodola filiája volt. 1876-ig Felsőfehér vármegyéhez, azután Háromszék vármegyéhez tartozott. 1926-ban csatolták Brassó megyéhez.

1924 és 1928 között a BrassóBodzaforduló vasút építése a prosperitás időszakát jelentette a község életében. Határában két alagutat is fúrtak, a Poiana Florilor és Bodzaforduló közötti a maga 4369 méteres hosszával ma is a leghosszabb vasúti alagút Romániában. A vasúthoz a Béldi- és Mikes-uradalmak erdeinek kitermelésére mellékvonalakat nyitottak. Emeletes házak, kaszinó épültek, a lakosok fuvarozást, vízhordást vállaltak.

2008-ban itt avatták föl Románia első korszerű csigafeldolgozó üzemét.

Lakossága[szerkesztés]

A lakosság kb. fele a Bodzafordulóba vezető út mentén húzódó Cigónia cigánytelepen él.

1850-ben 972 magyar, 730 román és 195 cigány lakosa volt, felekezet szerint 977 református és 910 ortodox.

1900-ban 2464 lakosából 1434 volt magyar és 1030 román anyanyelvű, 1356 református, 1040 ortodox és 44 római katolikus. 40%-uk tudott írni–olvasni, a román anyanyelvűek 35%-a beszélt magyarul.

A 2002-es népszámlálás szerint 3710 lakosából 2750 román és 956 magyar, felekezet szerint 2723 ortodox, 844 református és 79 római katolikus.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Német Lovagrend által 1212 és 1214 között épített Kreuzburg várát hagyományosan a falutól északkeletre, egy hegytetőn állt rommal azonosították. Ez a vélekedés állt a falu névadásának hátterében is. Az 1920-as években a vasútépítéshez nyitott kőbánya az 1960-as évekre ezt a várat a heggyel együtt eltüntette. Az újabb kutatások azonban tisztázták, hogy a keresztesek vára nem itt, hanem a Tatárhágón, Bodzavám felett állt, ahol romjai ma is láthatóak.
  • Ortodox temploma a 18. század második feléből való. 1795-ben készült külső festéséből a déli oldalon maradtak fenn jó állapotú részletek.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Binder Pál: A bodolai (Béldi) uradalom története. Szecseleváros, 1994
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  4. Johann Wolff: 'Materialen zur Etymologie siebenbürgisch-deutschen Ortsnamen', Korrespondenzblatt des Vereines für siebenbürgische Landeskunde 21 (1898): 26.