Kőhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőhalom (Rupea, Reps)
Orasul Rupea vazut din Cetatea Rupea 3.jpg
Kőhalom címere
Kőhalom címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang város
Községközpont Rupea
Beosztott falvak Sövénység
Polgármester Nicolae-Liviu Bărdaș (2016-tól, PSD)
Irányítószám 505500
Körzethívószám +40 x68[1]
SIRUTA-kód 40394
Népesség
Népesség4824 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság968 (2011)[3]
Község népessége5269 fő (2011. okt. 31.)[2]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság461 m
Terület74,87 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kőhalom (Románia)
Kőhalom
Kőhalom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″
Kőhalom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhalom témájú médiaállományokat.

Kőhalom (románul Rupea, korábban Uluma, németül Reps, latinul Rupes, szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharc egyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt. 2002-ben a hozzá tartozó településekkel 5759 lakosából 4063 román, 1245 magyar, 338 cigány, 113 pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
  • Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.

A város híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Külső hivatkozások[szerkesztés]