Ósinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ósinka (Șinca Veche)
A barlangkolostor világítóaknája
A barlangkolostor világítóaknája
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont (Sinka község)
Irányítószám 507206
SIRUTA-kód 41863
Népesség
Népesség777 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság6 (2011)[2]
Népsűrűség4,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület180,95 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ósinka (Románia)
Ósinka
Ósinka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 47″, k. h. 25° 10′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 47″, k. h. 25° 10′ 21″
Ósinka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ósinka témájú médiaállományokat.

Ósinka (románul: Șinca Veche, németül: Altschenk) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Fogarasi-havasok északkeleti lábánál, Fogarastól 22 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Először 1511-ben, Sinke néven említették, de valószínűleg Vlaicu havasalföldi fejedelem telepítette fogarasföldi birtokára a 14. században. 1639-ben 63 jobbágycsalád lakta, két fűrészmalma, egy lisztelő malma és két papja volt. 1640-ben Macskási György birtokába került. 1722-ben 36 kisbojár- és 265 jobbágycsaládot, valamint 18 szeszfőző kazánt számoltak össze benne. 1762-ben lakóinak többsége a határőrség szervezése elől a hegyekbe menekült és ott megalapították Újsinkát. A hagyomány szerint csak a négy legmódosabb család maradt benne, ők áttértek a görögkatolikus vallásra és beléptek a határőrségbe. Az elbujdosott lakosokat később máshonnan érkezett betelepülőkkel pótolták, de 1789-ben még csupán 79 lakosa volt. 1876-tól Fogaras vármegyéhez tartozott. Nicolae Iorga 1906-os látogatása idején a megye egyik leggazdagabb falva volt.[3] 1925-től gyógyszertár működött benne.[4]

Évente három vásárt rendez: április 29-én, július 20-án (Illés napján) és október 26-án (Demeter napján).

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1215 görögkatolikus vallású román lakója volt.
  • 2002-ben Valcsateleppel együtt 1136 lakosából 1117 volt román, 13 cigány és 6 magyar nemzetiségű; 962 ortodox, 144 görögkatolikus és 6 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A barlangkolostor közösségi helyiségeit és celláit 1741 körül vájták a homokkőbe és még egy függőleges világítóaknát („tornyot”) is fúrtak a szabadba. Húsz évvel később áldozatul esett Buccow tábornok ortodoxellenes kampányának. Egy sinkai származású amerikai emigráns újíttatta fel. Nem messze tőle működik egy új kolostor. Tervezik, hogy ökumenikus központtá alakítják át.
Látkép

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Nicolae Iorga: Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească. București, 1906, 1, 95–96. o.
  4. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.

További információk[szerkesztés]