Báránykút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Báránykút (Bărcuț)
Báránykút
Báránykút
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Sáros
Irányítószám 507216
SIRUTA-kód 41961
Népesség
Népesség352 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság4 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság602 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Báránykút (Románia)
Báránykút
Báránykút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 59′ 53″, k. h. 24° 55′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 53″, k. h. 24° 55′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránykút témájú médiaállományokat.
Az erődtemplom

Báránykút (románul: Bărcuț, németül: Bekokten, helyi nyelvjárásban Bekuoten) falu Romániában, Erdélyben, az egykori Királyföldön, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Hortobágy folyó mentén, annak forrásától két km-re, Fogarastól 25 km-re észak–északnyugatra, dombvidéken fekszik. A faluba vezető utak rossz állapotúak.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét egy Bárány-kút nevű forrásról kapta. Először 1206-ban említették, Barancwth alakban. Későbbi névváltozatai: Barabuch (1289), Barankultz (1309), Barankutty (1389), Berentten (1488), Barkwthen (1494), Berencten (1508), Perkütten (1532), Borkut (1750) és Bekokten (1854). A román név a 18–19. században többször feljegyzett Borkút alakból fejlődhetett ki. Templomának egy 1795-ből való zászlaja a kétfejű sas mellett egy forrásból ivó bárányt ábrázol.

Története[szerkesztés]

Nagysinkszéki szász szabadfalu volt. 1488-ban ötven telket számlált és iskolamestere is volt. 1532-ben nyolcvan családfőt írtak benne össze. 1567-ben egy Oprelle nevű román lakóját említették.[3] Görögkatolikus egyháza 1811-ben alakult.[4] 1876-ban Szeben vármegye Szentágotai járásához csatolták. Szász lakói hagyományosan a falu közepén laktak, a románok északon és északkeleten, a cigányok pedig a falu peremén három különböző helyen: a sárosi és a boldogvárosi út mellett és keleten.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1102 lakosából 701 volt német, 292 román és 106 cigány nemzetiségű; 700 evangélikus, 391 görögkatolikus és 7 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 1094 lakosából 622 volt német, 395 román, 64 cigány és 10 magyar anyanyelvű; 617 evangélikus, 413 görögkatolikus és 37 ortodox vallású.
  • 2002-ben 381 lakosából 293 volt román, 73 cigány, 13 német és 2 magyar nemzetiségű; 353 ortodox, 14 evangélikus és 9 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Porkolab és Rheindt 1998, 27. o.
  4. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 598. o.
  5. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [1] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  6. Gabriela és Ioan Mircea: Biserici și cărți vechi românești din Țara Făgărașului I. Annales Universitatis Apulensis Ser. Historica. 12/II (2008)

Források[szerkesztés]