Kopacsel (Brassó megye)
| Kopacsel (Copăcel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Herszény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Herszény |
| Irányítószám | 507091 |
| SIRUTA-kód | 41131 |
| Népesség | |
| Népesség | 644 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopacsel témájú médiaállományokat. | |
Kopacsel (románul: Copăcel) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Fogarasi-havasok északi lábánál, Fogarastól délkeletre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve román eredetű, jelentése 'fácska'. Először 1473-ban említették.
Története
[szerkesztés]Fogaras vidéki román falu volt. 1632-ben a Rákócziak 36 jobbágycsaládja, Boér Simon kilenc jobbágy- és a Sztancsul nevű fogarasi főmajorbírónak négy havasalföldi zsellércsaládja lakta.[2] A kisbojároknak két malmuk őrölt. 1722-ben 32 kisbojár és 120 jobbágy családfő élt benne. 1765-ben a határőrség felállítása, de főként a vallási unió ellen berzenkedő lakóit Sárdra telepítették. 1765 és 1851 között az orláti ezredhez, 1876-tól Fogaras vármegyéhez tartozott. Gazdaságában a szarvasmarhatartás játszotta a főszerepet.[3] Lakóira hosszú időn keresztül jellemző volt az elvándorlás, vagy a rossz termőföld miatt, vagy mert tilos favágáson érték őket. Korábban főleg Ialomița megyébe, később Dobrudzsába és Amerikába vándoroltak.[4]
Népessége
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1873. január 13-án Vasile Suciu görögkatolikus érsek.

Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 458–459. o.
- ↑ David A. Kideckel: The socialist transformation of agriculture in a Romanian commune, 1945–62. American Ethnologist 1982. május, 320–340. o.
- ↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 217. o.
- ↑ Gabriela és Ioan Mircea: Biserici și cărți vechi românești din Țara Făgărașului I. Annales Universitatis Apulensis Ser. Historica. 12/II (2008)


