Székelyzsombor
| Székelyzsombor (Jimbor) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Homoród |
| Rang | falu |
| Községközpont | Homoród |
| Irányítószám | 507106 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41266 |
| Népesség | |
| Népesség | 412 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 361 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.109540°N 25.388189°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.109540°N 25.388189°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyzsombor témájú médiaállományokat. | |
Székelyzsombor (1899-ig Zsombor, románul: Jimbor, németül: Sommerburg, erdélyi szász nyelven Sommerburch) falu Romániában Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kőhalomtól 17 km-re északkeletre a Kis-Homoród két partján fekszik. 1968 óta Brassó megyéhez, Homoródhoz tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar Zsombor nemzetségnévből származik, ez pedig a szláv zsombor (= bölény) főnévből származik.
Története
[szerkesztés]1488-ban Sumerburch néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg szász telepítésű volt, de egy pestisjárványt követően homoródalmási és homoródszentmártoni székelyek, 1502-ben pedig újabb 16 jobbágycsalád telepedett a faluba. A török-tatár betörések következtében szász lakossága teljesen kipusztult és helyükre is székelyek érkeztek. Vára a 15. században a Várhegyen épült terméskőből, először 1692-ben említik. A 18. században jelentőségét veszítve 1818-ban a külső falgyűrűt lebontották. Ma elhanyagolt állapotban áll.
1910-ben 1189, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- Evangélikus temploma középkori eredetű, 1746-ban egy tűzvész után helyreállították, 1788-ban újjáépítették. Tornya 1908-ban készült. 1540 és 1550 között készült szárnyasoltára a kolozsvári Erdélyi Múzeumba került.
- Római katolikus temploma 1782-ben épült, de valószínűleg 13. századi eredetű.
- A templomdombon áll Nyirő József székelyzsombori születésű író 2004-ben avatott mellszobra.
- Ortodox temploma 1905-ben épült.
- A várhegyen álló parasztvár.
- Az utcakép.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1889-ben Nyirő József regényíró, nyilas politikus
Galéria
[szerkesztés]-
Evangélikus-lutheránus templom, 2023 -
Római-katolikus templom, 2019 -
A falu főutcája -
A helyi kultúrotthon -
Nyírő József szobra -
Parasztvár, a falu őrszeme -
A vár egyik bástyája -
A falu a 19. században (metszet)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}