Brassó megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Brassó megye (Brașov)
Brasov in Romania.svg
Brassó megye címere
Brassó megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Brassó
Jelzés BV
Terület 5363 km²
Körzethívószám +40 x68[1]
Népesség
Népesség 643 261 fő (1992)
Népsűrűség 102 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el. Székhelye Brassó (253 200 lakos). Szomszédos megyéi: Kovászna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye és Hargita megye északon, Argeș megye, Dâmbovița megye és Prahova megye délen.

Földrajz[szerkesztés]

Keresztényhavas

Brassó megye területe 5363 km². Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Délkeleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2,5 °C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7,5 °C az dombságokon, 7,8 °C a keleti medencékben és 8,2 °C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11,1 °C a hegyeken, -5,3 °C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5,7 °C, illetve 18 °C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39,5 °C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5 °C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és északnyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A főn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.

Történelem[szerkesztés]

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.A mai Brassó megye a régi Brassó vármegye és Fogaras vármegye területén fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A magyar nemzetiségűek aránya Brassó megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

2000-ben a megye lakossága 634 881 volt, a népsűrűség 118/km². 2011-ben az 549 217 fő 82,5%-a román, 7,2%-a magyar, 3,4%-a roma, 0,5%-a német volt. Régen a román népesség főleg a megye nyugati és délnyugati részén volt jelen, a magyarok keleten, a németek északon és Brassó környékén.

A megye népességének változása (a mai területre számítva):[2][3]

Települések[szerkesztés]

A megyében 165 település van. Ezek közül négy municípium (Brassó, Feketehalom, Fogaras és Négyfalu), hat város (Barcarozsnyó, Kőhalom, Predeál, Vidombák, Viktóriaváros és Zernest) és 48 községközpont.[4]

Szecseleváros vagy Négyfalu (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös összeolvadásából keletkezett), illetve Pürkerec, Tatrang és Zajzon falvak együtt a Hétfalunak nevezett csángó faluegyüttest, kulturális egységet alkotja.


Gazdaság[szerkesztés]

Brassó környéke Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Jelentős iparágak vannak jelen. A második világháború során Brassóban gyártották az IAR 80 vadászrepülőgépeket. A 20. század második felében erőteljes iparosítás folyt, ami hatalmas ipari központokat és gyárakat (helikopter, traktor, kamion stb.) eredményezett. Ezek egy része 1989 után nem tudott igazodni az új rendszerhez, és bezárták. A nagy munkanélküliség miatt Brassó és a környékbeli városok lakossága jelentősen lecsökkent. Fogaras és Viktóriaváros körül nagy kémiai üzemek működnek, amelyek szennyezik a környezetet.

Közlekedés[szerkesztés]

Brassó történelmi központja

Brassó Románia legfontosabb vasúti csomópontja. A megye első repülőterét Hargita és Kovászna megye részvételével 2006-ban kezdik el építeni 85 millió dollár költségvetéssel a Brassó melletti Vidombákon. A repülőtér a személyi- és teherforgalmat egyaránt kiszolgálja. Várhatóan tíz éven belül épül meg a Brassót Bukaresttel és Nagyváraddal összekötő autópálya.

Turizmus[szerkesztés]

Brassó megye Románia egyik legnagyobb turista központja. Legfontosabb célpontok: Brassó régi városrésze, Brassópojána üdülőhely, Predeal üdülőhely, Törcsvár környéke a Drakula kastéllyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras és Barcarozsnyó középkori erődjei.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Brassó Megyei Prefektúra nyilvántartása

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó megye témájú médiaállományokat.