Kolozs megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Királyság Kolozs megyéjét lásd a Kolozs vármegye szócikkben.
Kolozs megye (Cluj)
Cluj.png
Actual Cluj county CoA.png
Kolozs megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Kolozsvár
Jelzés CJ
Terület 6674 km²
Körzethívószám (+40) 264
Népesség
Népesség 691 106 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 103,7 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Kolozs megye (románul Județul Cluj): közigazgatási egység Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia északnyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár (310 243 lakos). Határmegyéi: Bihar megye nyugaton, Maros megye és Beszterce-Naszód megye keleten, Szilágy megye és Máramaros megye északon és Fehér megye délen.

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljes terület 6674 km². Területének 1/3-a hegyvidék a megye délnyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hűvös nyarakkal és kevésbé hideg telekkel. A domborzat alapján két fő éghajlati övezet különböztethető meg: hegyi éghajlat és dombsági éghajlat. Az átlagos évi hőmérséklet 2 °C a délnyugati magasabb részeken és 8.2 °C a dombságokon. Július a legmelegebb hónap, az átlagos hőmérséklet 8-10 °C a hegyekben és 18-19 °C a dombokon. A leghidegebb hónap a január, melynek átlagos hőmérséklete a hegyekben -8 °C, a dombokon -4.4 °C. A legmagasabb hőmérséklet 39 °C volt 1931-ben Aranyosgyéresen, a legalacsonyabb -32.6 °C 1942-ben ugyancsak Aranyosgyéresen. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1400 mm. Az uralkodó szél a nyugati és északnyugati.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozs megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

A 2002-es népszámlálás szerint a megye nemzetiségei: román (79,4%), magyar (17,4%), cigány (2,8%). A Mócvidék, a Mezőség egy része, a Déstől, Szamosújvártól nyugatra eső vidék dominánsan román többségű. A Mezőségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken több magyar domináns lakosságú sziget lelhető fel. Például a Mezőség területén Szék, Vajdakamarás, Magyarszovát. A városok román többségűek, ám minden városban életképes magyar közösség él, és csupán Aranyosgyéresen nem érte el az arányuk a 10%-ot. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon éltek, itt a lakosság 32,49%-át tették ki.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 691 106 fős lakosságának 75,4%-a román, 15,0%-a magyar, 3,3%-a roma. A városok közül Tordán és Aranyosgyéresen a magyarok aránya nem érte el a 10%-ot, a megye többi városában efölött volt. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon éltek, itt a lakosság 27,8%-át tették ki. Magyar többségű községek: Szék (94%), Körösfő (79%), Kalotaszentkirály (78%), Bálványosváralja (61%), Várfalva (55%), Tordaszentlászló (52%).

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok: Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Bánffyhunyad.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozs megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal rendelkezik Erdélyben és Romániában, sok külföldi befektető is ezt a megyét választotta. Kolozsvár az egyik legfontosabb IT és pénzügyi központ. Szenet és ércet is bányásznak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legfontosabb turistacélpontjai: Kolozsvár; a délnyugati hegységek barlangjai; Torda, Dés, Szamosújvár történelmi központjai.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozs megye témájú médiaállományokat.