Csomafája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csomafája (Ciumăfaia)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Kolozsborsa
Rang falu
Községközpont Kolozsborsa
Irányítószám 407110
SIRUTA-kód 56309
Népesség
Népesség 155 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 16
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 358 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csomafája (Románia)
Csomafája
Csomafája
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 23° 37′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 23° 37′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csomafája témájú médiaállományokat.

Csomafája (románul: Ciumăfaia) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Földrajz[szerkesztés]

Kolozsvártól 31 kilométerre északra fekszik. Az eredeti falumag a Borsa-patak jobb partján, a Dobogó-hegy (Donga) árvízmentes teraszára települt, nyugat–keleti irányban. A Borsa-patak szabályozása és a földreform után, az 1920-as években egy újabb településbokor jött létre a patak bal partján, a Kidére vezető út mellett. Északról a Biszó (Bíró-hegy), a Koszorúdomb és a Koromberek, délről a Dobogó-hegy, a Gyulai-hegy és az Őr-hegy veszik körbe. Határából 1943-ban 663 kataszteri hold volt szántó, 303 erdő, 187 rét és 116 legelő.

Nevének eredete[szerkesztés]

A tisztázatlan eredetű Csoma személynév és az 'erdő' jelentésű fa szó birtokos összetételéből keletkezett, jelentése tehát 'Csoma erdeje'. 1230-ban Chama, 1307-ben Chamafaya, 1446-ban Chomafay, 1449-ben Chomafaya, 1680-ban Czomofaja, 1839-ben (románul) Csumefáje néven említették. Román neve népetimológiás, ciumăfaie ugyanis a csattanó maszlag román neve.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

 
Csomafája lakossága évenként
Év Lakossága Magyar lakosság
1850 454 141
1881 488 162
1900 486 161
1920 400 98
1941 610 117
1956 598 n.a.
1966 454 79
1976 362 58
1992 190 28
2002 172 16

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

2002-ben 172 lakosából 119 volt román, 37 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 156 ortodox és 15 református vallású. 1850-ben még 454-en lakták, közülük 292 volt román, 141 magyar, 12 zsidó és kilenc cigány; 292 görög katolikus, 130 református, 16 római katolikus, 12 zsidó és négy unitárius vallású.

Története[szerkesztés]

A Bórsód és a Hathold határrészben újkőkori, a református templom körül bronzkori települést tártak föl. Jelentős a Kidei-patak bal partján, a Palota dűlőben talált villa rustica (tulajdonosát egy felirat szerint Aelius Iuliusnak hívták), akvadukttöredék és a Kidei-patak beömlésénél feltárt hat fogadalmi oltárkő.[2] Doboka vármegyei kisnemesi falu volt. Az 1333-as pápai tizedjegyzék szerint plébánosa, Domokos 11 kolozsvári dénárt fizetett. Református egyháza 1766-ban, Sólyomkő filiával együtt 75 férfit és 56 nőt számlált. 1788-ban még anyaegyház, a 19. század végén már csupán filia volt. 1834-ben 486-an lakták, a többségük román jobbágy, a református magyar nemesek 133-an voltak. 1876-ban Kolozs vármegyéhez csatolták. Nemesi családjai közül 20. század elején nagyobb birtokosnak számítottak a Nánássy, Szőllősy, Bereczky, Szilágyi, Török, Zoltai, Pálffy, Ocsvay, Györffy, Ambrus és Butka családok.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Középkori eredetű református temploma szószékét Sipos Dávid készítette 1745-ben, alkotói korszakának első időszakában. 2007-ben a református egyház támogatásával és a hívek adakozásából felújították a templomot.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1819-ben Ocsvay Ferenc publicista, 1848–49-ben a Honvéd című lap szerkesztője.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1] és Erdély története
  3. PrintScreen.vm/id/23/mainarticle/false;jsessionid=0B4F2588E0251D4F76D7FA49D0CAF4A9 Szabadság 2007. szeptember 19.

További információk[szerkesztés]